Vasili Grigoryevitc Perov ( rossiavon Василий Григорьевич Перов ) ba 02/01/1834 koe Tobolsk koe Rossia kobliyir. Ba 10/06/1882 koe Moskva awalkeyer. Tiyir geltrevaf lingesik is tan redusik va Avlemodikaf Seltom.
Blirizva
Perov tiyir memwedafe nazbeikye ke lane lizukafe tremkikye, i ke Gregor Gustav Friedrich von Krüdener tis ke germanafa oluafa yasa, is Akulina Ivanova wideyik ke Tobolsk. Moi inafa koblira, gadikeem va sint kured, voxen kan yolt ke povakik zo govertokayar isen va yolt is semek ke gadikye me di rokonoleyer. Kaikion va Perov yolt nariyir, i va ikayolt ziliyin bak rumeugal gan suteropaf tavesik.
Perov koe Arzamas taneon vayayar aze bak 1853 va bema ta lingeropa is balumaropa is vegeduropa ke Moskva denfiyir lize gan konak sposaf yambik mbi taveyer. Bak 1856 Perov gu dilgavafa diema zo gableyer. Remi yon diref ilanacek va konakaro poradro gan Gindaf Cultim ta Yamba mbi zilukeyer : bak 1857 ika Tawadayaf ramisavik kogrupas is Nakila kene naboxa is Nazbeikye ke Dyak, az bak 1861 ika Fanya koe wida.
Bak 1862, Perov va koyara ko divefa patecta dodenon gan soka zo firviyir nume ko taltefa Europa lapiyir, worason va konaka germanafa widava az Paris koe Franca. Bak bata rekola, va trutca kaatoesa va europafa nudanakila linger, tulon va Parisaf aytcakik trutca. Moion ko Moskva dimlapir aze wali 1865 is 1871 va konak losposaf grabom redur : Kerematc keve sul is Estura koe tucpastaxe is Ironokafa koyara is Troyka is Rumeikgedisikya artlanisa den dolekik is Zovdaropaf tavesik is Nakila kene impadimak is Ironokafe ruyatxe rune widava is Ebidusik va zveri is Onasik is Ritara ke tcabanesiktum.
Bak 1871 Perov gu tavesik den Bema ta lingeropa is balumaropa is vegeduropa ke Moskva zo koflir. Batugale va Avlemodikaf Seltom kazokever.
Perov ba 10/06/1882 koe Kuzminki wida tisa ke Moskva nope kotcakola mulufter.
Yona trutca
Grabom ke Vasili Perov
Mivdelt (Автопортрет ~ 1851)
Parisaf aytcakik (Парижские тряпичники ~ 1864)
Ritara ke tcabanesiktum (Охотники на привале ~ 1865)
Delt va Aleksandr Ostrovski (Алекса́ндр Никола́евич Остро́вский ~ 1871)
Delt va Fyodor Dostoyevski (Фёдор Михайлович Достоевский ~ 1872)
Guazikye (Странник ~ 1868)
Nakila kene impadimak (Сцена у железной дороги ~ 1868)
Ebidusik va zveri (Голубятник ~ 1870)
Kenibes rumeik (Спящие дети ~ 1870)
Ezgalday koe wida (Сельский крестный ход на Пасхе ~ 1882)
Rumeikgedisikya artlanisa den dolekik (Приезд гувернантки в купеческий дом ~ 1882)
Malyera ke Emelyan Pugatcev (Суд Пугачева ~ 1879)
Nikita Pustovyat, kevudara va folixa (Никита Пустосвят. Спор о вере ~ 1881)
В. Перов : Выставка произведений к 150-летию со дня рождения / Сост. Н.Ю. Зограф и др.; Автор вступительной статьи Вл.А. Петров. — М.: Советский художник, 1988. — С. 5—67. — 219 с.
Перов, Василий Григорьевич // Словарь русских художников, ваятелей, живописцев…. В 3 т. (1893—1899). / Сост. Н.П. Собко. — СПб.: Тип. М.М. Стасюлевича, 1899. — Т. 3. — Стб. 73—173
Сарабьянов Д.В. В.Г. Перов и бытовой жанр 1860-х годов // История русского искусства. В 13 т. (1953—1969). / Под общ. ред. И.Э. Грабаря, В.Н. Лазарева и В.С. Кеменова. — М.: Издательство Академии наук СССР, 1965. — Т. 9. Кн. 1. — 588 с.
Перов В.Г. Рассказы художника. — М.: Академия художеств СССР, 1960. — 189 с.
Биографическая библиотека Ф. Павленкова : Жизнь замечательных людей. В 3 т. — М.: Олма-Пресс, 2001. — Т. 3. — С. 676—682. — 800 с.
Эфрос А.М. Русское искусство. Русская живопись, скульптура и графика XVIII, XIX и нач. XX века // Энциклопедический словарь Гранат. — 7-е. — М.: ОГИЗ, 1941. — Т. 36. Ч. VII. — Стб. 550—555
С. Н. Кондаков. Юбилейный справочник Императорской Академии художеств. 1764-1914. — СПб.: Товарищество Р.Голике и А.Вильборг, 1915. — Т. 2. — С. 149—150. — 454 с.
Василий Григорьевич Перов (Некролог) // Исторический вестник. Историко-литературный журнал. — Т. 47. — СПб.: Типография А. С. Суворина, 1892. — С. 794—800.