Óhodász

Óhodász (Althodis)
Óhodász
Óhodász
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang Városhodász része
Járás Városhodász
Alapítás éve1374
Polgármester Johann Wallner (SPÖ)
Irányítószám 7464
Forgalmi rendszám OW
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 18′ 53″, k. h. 16° 22′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 18′ 53″, k. h. 16° 22′ 38″
A Wikimédia Commons tartalmaz Óhodász témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Óhodász (németül: Althodis, horvátul: Stari Hodas) Városhodász része, egykor önálló község Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.

Fekvése

Rohonctól 7 km-re nyugatra, a Kőszegi-hegység déli oldalán fekvő hegyvidéki település.

Nevének eredete

A falut egykor hódvadászok lakták, innen a neve.

Története

1374-ben "Hodaz" néven említik először, a Németújvári grófok alapították német telepesekkel. 1465-ben "Hodas", 1478-ban "Hodacz", 1491-ben "Hadaaz" alakban említik. Rohonc várának uradalmához tartozott.[1] 1532-ben a török teljesen elpusztította, 1559-ben a Batthyányak horvátokkal telepítették újra. 1580 körül lakói felvették a református hitet. 1621-ben Bethlen hadai felégették. 1634-ben gróf Batthyány Ádám áttérését követően lakói is visszatértek a katolikus hitre. 1650-ben pestis néptelenítette el.

Vályi András szerint " Ó, és Új Hodász. Hodis. Egygyik mező Város, másik falu Vas Vármegy. földes Urok G. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszenek Szalonakhoz 1 1/4 mértföldnyire, Inczédhez sem meszsze, földgyeik termékenyek, réttyeik jók, fájok tűzre, és épűletre van."[2]

Fényes Elek szerint "Ó-Hodász, horvát falu, Vas vmegyében; 179 kath. lak. A rohonczi urad. tartozik."[3]

Vas vármegye monográfiája szerint "Ó-Hodász. Házszám 50, lélekszám 316. Lakosai r. kath. vallású horvátok. Postája Város-Hodász, távírója Rohoncz. A falu házai szétszórtan, hegyoldalon fekszenek. Földesura a Batthyány-család volt."[4]

1910-ben 336, többségben horvát lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1971-ben közigazgatásilag Városhodászhoz csatolták.

Nevezetességei

  • A „Szent Kereszt Felmagasztalása” tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
  • A településen 4 km hosszú Európában egyedülálló gomba tanösvény található.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Vas vármegye