Őriszentmárton

Őriszentmárton (Sankt Martin in der Wart)
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang Felsőőr településrésze
Járás Felsőőr
Polgármester Gerhard Pongracz (SPÖ)
Irányítószám 7400
Forgalmi rendszám OW
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 18′ 00″, k. h. 16° 14′ 15″Koordináták: é. sz. 47° 18′ 00″, k. h. 16° 14′ 15″
A Wikimédia Commons tartalmaz Őriszentmárton témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Őriszentmárton (németül: Sankt Martin in der Wart, horvátul: Sveti Martin) Felsőőr városrésze, egykor önálló község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőőri járásban.

Fekvése

Felsőőrtől 2 km-re északkeletre a Zickenbach partján fekszik.

Története

A települést 1479-ben "Zenthmarthon" alakban említik először, de ennél sokkal régebbi alapítású, hiszen temploma a 13. században már állt. 1486-tól a vörösvári uradalom része volt.[1] 1532-ben elpusztították a Kőszeg várát ostromló török sereg portyázó segédhadai, de újjáépítették. Lakói 1580 körül felvették a református vallást. Mai katolikus temploma 1697-ben épült (1755-ben átépítették), plébániáját 1698-ben alapították újra, anyakönyveit 1725-től vezetik.

Vályi András szerint „ Őri Sz. Márton. Magyar falu Vas Várm. földes Ura Gr. Erdődy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Őrhöz nem meszsze; határja jól termő."[2]

Fényes Elek szerint „ Őri-Szent-Márton, német falu, Vas vmegyében, 325 kath. lak., paroch. szentegyházzal. Földei a völgyekben jók; rétjei kövérek; erdeje kicsiny. F. u. gr. Erdődy György. Ut. p. Szombathely."[3]

Vas vármegye monográfiája szerint „ Őri-Szent-Márton, 42 házzal és 301 németajkú, r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája és távírója Felső-Eör. Plébániája 1698-ban állíttatott vissza. Kegyura gróf Erdődy Gyula. Földesura az Erdődy-család volt."[4]

Önkéntes tűzoltóegylete 1903-ban alakult, miután egy tűzvészben az iskolaépület is leégett. 1910-ben 275, túlnyomórészt német lakosa volt. 1914-ben épült fel az új iskola épülete, amely ma közösségi házként működik. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1971-ben Felsőőrhöz csatolták. Ma 85 házában 230 lakos élt.

Nevezetességei

  • Szent Márton püspök tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1697-ben épült, 1755-ben átépítették.
  • Hősi emlékműve 1962-ben készült.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Vas vármegye