Őszapó (madárfaj)
Őszapó | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() A Magyarországon is előforduló északi őszapó (Aegithalos caudatus caudatus) alfaj
| ||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() | ||||||||||||||||
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 25 000 Ft[1] | ||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||
Aegithalos caudatus Linnaeus, 1758 | ||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||
![]() Az őszapó elterjedési területe
egész éves
telelőhely
| ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Őszapó témájú médiaállományokat és Őszapó témájú kategóriát. |
Az őszapó (Aegithalos caudatus) a verébalakúak (Passeriformes) rendjében az őszapófélék (Aegithalidae) családjának és azon belül az őszapó (Aegithalos) nemének névadó madárfaja. Számos alfaja ismert.
Megjelenése
A fajra a 13–15 centiméteres átlagos testhossz jellemző, melyből csak a madár farka 7–9 centiméter hosszú. Szárnyának fesztávolsága 16-19 centiméter, testének tömege 7–10 gramm. Csőre általában nagyon rövid, feketés. A nemek tollazatukban egyformák. Meglehetősen feltűnő, fehér-fekete madár kis rózsaszínes barna beütéssel, bár az egyes alfajok – melyekből az 1990-es évekre közel 20-at írtak le – jelentősen eltérők. Három fő csoportra osztják megjelenésüket, de közöttük átmenetek és elszigetelt populációk is előfordulnak. Ezekből Európában kettő példányai figyelhetők meg: az egyikek világosak, fehér fejjel, a másikak sötétebben, fejoldalon és a többségben a mellen is csíkokból vagy foltokból összeálló keskeny sötét sávval.
Életmódja
Tavasztól rovarokkal, pókokkal táplálkozik, ősztől pedig fokozatosan áttér a növényi táplálékra, ilyenkor többször megfordul a madáretetőknél.
Állandó madár. A költési időszakon kívül csapatosan kóborol, sokszor cinegefélékhez csatlakozik.
Hangja éles „szri-szri-szri” és gyöngyöző „szerrrr”, melyek mellett még a társalgó „tp” (vagy „zepp”) is ismert. Ha nyugtalan, trillája elnyújtott és magas. Éneke ritkán hallható lágy csiripelés.
Szaporodása
Dús aljnövényzetű, bozótos, pusztulófélben lévő fákkal tarkított erdőkben költ. Fészkük zárt, puha, ovális alakú, alapanyaga főként pókszálakkal összefogott moha, amit ágvillákba épít, indák közt és nyírfakéreggel, zuzmóval álcázza. Egy kis, tollakkal fedett nyílás vezet a belsejébe. A párok közösen építik a fészket. Ha a költés többször is meghiúsul, akkor a párok besegítenek más, közelben található őszapópár fiókáinak felnevelésébe.
Évente egyszer költ. Ilyenkor 9-11 tojást rak, amelyek 12-13 napos kotlás után kelnek ki. A csupaszon és vakon születő fiókákat mindkét szülő táplálja, és azok 18-19 napos korukban repülnek ki.[forrás?]
Előfordulása
Csaknem egész Európában, valamint Ázsia nagy részén előforduló madár.
Nagyrészt állandó, ősszel és télen kisebb csapatokba verődve kóborol. Erdőkben, bokrosokban, árterekben, parkokban, lakott területeken egyaránt megtalálható. Költőhelye a dús aljnövényzetű, bozótos, pusztulófélben lévő fákkal tarkított lombhullató és lombelegyes tűlevelű erdős területek.
A közel 20 alfaj nagyjából fele előfordul Európában.
Magyarországon két alfaja honos:
- az európai őszapó (közép-európai őszapó, Aegithalus caudatus europaeus) és
- az északi őszapó (Aegithalus caudatus caudatus).
Alfajai
- északi őszapó (Aegithalos caudatus caudatus), [Linnaeus, 1758] – Észak-Európa, Észak-Ázsia déli valamint Kelet-Ázsia keleti része;
- közép-európai őszapóKözép-Európától északnyugat-Törökországig; (Aegithalos caudatus europaeus), [Hermann, 1804] –
- brit őszapóEgyesült Királyság és Írország; (Aegithalos caudatus rosaceus), [Mathews, 1938] –
- Aegithalos caudatus aremoricus [Whistler, 1929] – északnyugat-Franciaország;
- Aegithalos caudatus taiti [Ingram, 1913] – dél-Franciaország, észak-Spanyolország, észak-Portugália, Mallorca;
- dél-spanyol őszapóSpanyolország és Portugália déli része, Korzika (ezt korábban Aegithalos caudatus tyrrhenicus névvel külön alfajnak tekintették); (Aegithalos caudatus irbii) [Sharpe & Dresser, 1871] –
- olasz őszapóOlaszország, délnyugat-Szlovénia; (Aegithalos caudatus italiae) [Jourdain, 1910] –
- szicíliai őszapóSzicília; (Aegithalos caudatus siculus) [Whitaker, 1901] –
- görög őszapóAlbánia, Macedónia, Görögország, dél-Bulgária, északnyugat-Törökország; (Aegithalos caudatus macedonicus) [Dresser, 1892] –
- Aegithalos caudatus tauricus [Menzbier, 1903] – dél-Krím-félsziget;
- kis-ázsiai őszapóGörögországtól észak-Irakig; (Aegithalos caudatus tephronotus) [Günther, 1865] – kelet-
- kaukázusi őszapóKaukázus; (Aegithalos caudatus major) [Radde, 1884] –
- hegyi őszapóKaszpi-tenger déli partvidékéhez közel eső területek; (Aegithalos caudatus alpinus) [Hablizl, 1783] – a
- iráni őszapóTörökország, nyugat-Irán; (Aegithalos caudatus passekii) [Zarudny, 1904] – délkelet-
- Aegithalos caudatus magnus [A. H. Clark, 1907] – közép- és dél-Korea;
- Aegithalos caudatus trivirgatus [Temminck & Schlegel, 1848] – közép-Japán;
- Aegithalos caudatus kiusiuensis [Nagamichi Kuroda, 1923] – dél-Japán.
Védettsége
A fajt a Természetvédelmi Világszövetség a nem fenyegetett (Least Concern, rövidítése LC) kategóriába sorolja mind globálisan, mind Európban, mind pedig az EU-ban.[2]
Magyarországon ennek ellenére védett faj, természetvédelmi értéke 25 000 forint.[3]
Galéria
-
Közép-európai őszapó(Aegithalos caudatus europaeus)
-
Északi őszapó (Aegithalos caudatus caudatus)
-
Brit őszapó(Aegithalos caudatus rosaceus)
-
Dél-spanyol őszapó(Aegithalos caudatus irbii)
-
Aegithalos caudatus
Jegyzetek
- ↑ Védett és fokozottan védett állatok (Természetvédelmi hivatal, 2001)
- ↑ A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. április 14.)
- ↑ Pénzben kifejezett érték lekérdezése (MME): 2021. április 13., 13:23 (CEST)
Források
- Lars Svensson: Útmutató az európai énekesmadarak határozásához (eredeti: Identification guide to European passerines ; fordította: Györgypál Zoltán); Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MMTE), Budapest - 1995
- Lars Svensson: Madárhatározó : Európa és Magyarország legátfogóbb terepi határozója (eredeti: Fågelguiden ; szöveg és térképek Lars Svensson ; közreműködött Grant Peter J. ; ábrák és feliratok Killian Mullarney és Dan Zetterström ; fordította: Magyar Gábor, Schmidt András és Sós Endre) Hetedik kiadás ; Budapest : Park Könyvkiadó - 2018.
- Az MME Monitoring Központ adatlapja. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva].
- Madáradatbázis: őszapó, mme.hu (hozzáférés: 2021. április 13.)
További információk
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Hermann Heinzel – Richard Fitter – John Parslow: Európa madarai (ISBN 963-545-194-6)
- Alfred Edmund Brehm. 2. Őszapó (Aegithalus Herm.), Az állatok világa, A legújabb német kiadás nyomán teljesen átdolgozott, az új felfedezésekkel és a magyar vonatkozásokkal kiegészített új magyar kiadás, Budapest: Arcanum (2000). ISBN 963 86118 2 0. Hozzáférés ideje: 2021. április 14. „Brehm2000”
- Justin J.F.J. Jansen, Wim Nap; Szabolcs Kókay: Identification of White-headed Long-tailed Bushtit and occurrence in the Netherlands (angol nyelven). Dutch Birding 30(5). birdingveneto.eu, 2008. January
- 43. Az őszapó. In Herman Ottó: A madarak hasznáról és káráról: A földmivelő, kertészkedő, halászó és pásztorkodó magyarság használatára. (magyarul) Képekkel ellátta Csörgey Titusz. Budapest: Természettudományi Kvk. 1901. = M. Kir. Földmivelésügyi minister Kiadványai, Hozzáférés: 2021. április 15. arcanum.hu