2018-as angol labdarúgókupa-döntő

2018-as FA-kupa döntő
Kiírás:
2017–2018-as angol labdarúgókupa
A mérkőzés végeredménye
Anglia Anglia
Chelsea Manchester United
1–0
A mérkőzés adatai
Dátum 2018. május 19.
Stadion Wembley Stadion
Város London
Játékvezető Michael Oliver[1]
Nézőszám 87 647
 ← 20172019 → 

A 2018-as angol labdarúgókupa-döntő volt a 137. döntő a világ legrégebbi labdarúgó-versenyének, az FA-kupának a történetében. A mérkőzést a Wembley Stadionban, Londonban rendezték 2018. május 19-én.[2] A két résztvevő a Chelsea és a Manchester United csapata. A Chelsea egymás utáni második döntőjére készült, miután a 2017-ben vereséget szenvedett az Arsenaltól. A 2007-es döntőben is ez a két csapat játszott egymással. Az volt az első kupadöntő az új Wembley Stadionban, akkor a Chelsea nyert 1-0 arányban. A győztes kvalifikálta magát a 2018–2019-es Európa-liga csoportkörébe.[3]

Ez a két csapat közti harmadik kupadöntő, a 2007-es döntőt megelőzően — José Mourinho akkor még a londoniak kispadján ült — 1994-ben mérkőztek meg. Azt a találkozót a Manchester United nyerte 4-0-ra.

A találkozót a Chelsea nyerte meg Eden Hazard tizenegyesből szerzett góljával, ezzel jogot szerzett a 2018-as angol labdarúgó-szuperkupa-mérkőzésen való részvételre. 2018. április 24-én bejelentették, hogy Michael Oliver lesz a játékvezető, valamint, hogy alkalmazni fogják a videóasszisztenst.[4] Érdekesség, hogy Vilmos cambridge-i herceg rendszeres résztvevője a kupadöntőknek, általában a trófeát is ő adja át a győztesnek, azonban ezen a napon tartotta esküvőjét testvére, Henrik brit királyi herceg és Meghan Markle, így ezúttal távol maradt az eseménytől.[5]

2018 május 15-én bejelentették, hogy a trófeát Jackie Wilkins, a korábbi Manchester United és a Chelsea játékos, az alig több, mint egy hónappal a döntő előtt elhunyt Ray Wilkins özvegye adja át.[6]

Út a döntőbe

Chelsea

A Chelsea, mint Premier League-csapat, a kupa harmadik fordulóján, 2018. január 7-én a Carrow Roadon, a Norwich City ellen kezdte a kupaküzdelmeket. Az első mérkőzés 0-0-s döntetlenje után tizenegy nap múltán fordított pályaválasztói joggal újabb döntetlent játszott a két csapat, ezúttal 1-1 lett az eredmény. A büntetőpárbajt 5-3-ra a londoniak nyerték.[7] A negyedik fordulóban a Newcastle United ellen a Stamford Bridge stadionban 3-0-ra nyertek a hazaiak Batshuayi és a Marcos Alonso két góljával.[8] Az ötödik fordulóban a Chelsea a Hull City csapatával találkozott, és Willian duplájával, valamint Pedro és Olivier Giroud góljaival 4-0-ra győzött.[9] A negyeddöntőben a King Power stadionba látogattak, a Leicester Cityvel mérkőztek a továbbjutásért. Álvaro Morata és Jamie Vardy góljaival sokáig döntetlenre állt a találkozó, de Pedro csereként beállva megszerezte a győztes gólt. Az elődöntőben a Southampton volt az ellenfél, de Giroud és Morata góljaival a Chelsea magabiztosan jutott a döntőbe.[10]

Forduló Ellenfél Véderedmény
3rd
Replay 		Norwich City (A)
Norwich City (H) 		0–0
1–1 (hu.)
5–3 (ti.)
4. forduló Newcastle United (H) 3–0
5. forduló Hull City (H) 4–0
Negyeddöntő Leicester City (V) 2–1 (hu.)
Elődöntő Southampton (S) 2–0
Jelmagyarázat: (H) = Hazai pálya; (V) = Idegenbeli mérkőzés; (S) = Semleges pálya.

Manchester United

A Manchester United, mint Premier League-szereplő, szintén a harmadik körben kapcsolódott be a kupaküzdelmekbe. Hazai pályán fogadták a Derby County csapatát, és Jesse Lingard valamint Romelu Lukaku góljával 2-0-ra megnyerték a találkozót.[11] A következő fordulóban a Yeovil Town volt az ellenfél, és a harmadosztályú csapat ellen idegenben győzött 4-0 arányban a United Marcus Rashford, Ander Herrera, Jesse Lingard és Lukaku góljaival.[12] Az ötödik fordulóban a Manchester United a szintén Premier League-ben szereplő Huddersfield Town csapatával mérkőzött meg. A Kirklees Stadionban Romelu Lukaku duplázott, a vendégcsapat pedig 2–0-ra győzött.[13] A negyeddöntőben ugyanilyen arányban sikerült legyőzni a szintén első osztályú Brighton & Hove Albion csapatát Lukaku és Nemanja Matić góljaival.[14] Az elődöntőben, immár a Wembley Stadionban a Tottenham Hotspur volt a manchesteriek ellenfele. Ugyan a találkozó elején hátrányba kerültek, de Alexis Sánchez és Herrera góljaival megfordították a mérkőzést és 2-1-es győzelemmel jutottak a döntőbe.[15]

Forduló Ellenfél Végeredmény
3. forduló Derby County (H) 2–0
4. forduló Yeovil Town (V) 4–0
5. forduló Huddersfield Town (V) 2–0
Negyeddöntő Brighton & Hove Albion (H) 2–0
Elődöntő Tottenham Hotspur (S) 2–1
Jelmagyarázat: (H) = Hazai pálya; (V) = Idegenbeli mérkőzés; (S) = Semleges helyszín.

A döntő előzményei

A korábbi Chelsea és Manchester United középpályása, Ray Wilkins április 4-én hunyt el, tiszteletére megemlékezést tartottak a találkozó előtt.[16] Wilkins mindkét csapattal nyert angol Fa-kupát; a United játékosaként 1983-ban, a Chelsea menedzser asszisztenseként pedig 2000-ben, 2009-ben és 2010-ben.[17]

A himnuszt tradicionálisan a " Királyi légierő " kórusának és Emily Haig szoprán énekes előadásában hallgathatták a döntő előtt a résztvevők és a jelenlévők.[18]

A mérkőzés játékvezetője

A mérkőzés játékvezetője a Northumberland megyéből származó 33 éves Michael Oliver volt. Korábban vezetett már a két csapatnak mérkőzést, az előző kupaszezonban a negyeddöntőben kiállította Ander Herrerát a két csapat mérkőzésén. Asszisztensei Ian Hussin Liverpoolból és Lee Bets Norfolkból voltak. A negyedik játékvezető Lee Mason, az ötödik játékvezető pedig Constantine Hatzidakis volt. A találkozón használták a videóasszisztenst.[1]

A mérkőzés

21 perc elteltével a Chelsea támadója, Eden Hazard betört a büntetőterületre, ahol Phil Jones csak szabálytalanul tudta szerelni. A megítélt tizenegyest a sértett váltotta gólra.[19]

A második félidőben a Manchester Unitednek több esélye volt az egyenlítésre, de nem tudták a több védést is bemutató Thibaut Courtois kapujába juttatni a labdát. Alexis Sánchez gólját kezezés miatt a VAR segítségével érvénytelenítették.[19]

Ez volt az első alkalom, hogy José Mourinho angol kupadöntőt veszített, immáron a hetedik ilyen találkozóján. Antonio Conte ezzel szemben az első országos kupáját nyerte aktuális csapatával, miután az előző évi Fa-kupa-döntőt és a 2012-es Coppa Italia-döntőt is elveszítette, utóbbit a Juventus vezetőedzőjeként.[19]

Phil McNulty, a BBC Sport tudósítója a Chelsea játékosok közül kiemelte Hazard, Courtois, N’Golo Kanté, Gary Cahill és Antonio Rüdiger teljesítményét, miközben bírálta a Manchester United védelmében Jonest, valamint Sánchez és Pogba gyenge produktumát.[19]

Összefoglaló

2018. május 19.
17:30 CEST
Chelsea 1–0 Manchester United
Hazard Gól : 22' 22' (bün.) (1–0)
Jegyzőkönyv
Wembley Stadion, London
Nézőszám: 87 647
Játékvezető: Michael Oliver

Chelsea
Manchester United
GK 13 BEL Thibaut Courtois Sárga lap 90+3'
CB 28 ESP César Azpilicueta
CB 24 ENG Gary Cahill (c)
CB 2 GER Antonio Rüdiger
RM 15 NGA Victor Moses
CM 14 FRA Tiemoué Bakayoko
CM 7 FRA N’Golo Kanté
CM 4 ESP Cesc Fàbregas
LM 3 ESP Marcos Alonso
CF 10 BEL Eden Hazard lecserélve 90+1'
CF 18 FRA Olivier Giroud lecserélve 89'
Cserék:
GK 1 ARG Willy Caballero
DF 21 ITA Davide Zappacosta
DF 50 ENG Trevoh Chalobah
MF 8 ENG Ross Barkley
MF 11 ESP Pedro
MF 22 BRA Willian becserélve 90+1'
FW 9 ESP Álvaro Morata becserélve 89'
Menedzser:
ITA Antonio Conte
GK 1 ESP David de Gea
RB 25 ECU Antonio Valencia (c) Sárga lap 58'
CB 12 ENG Chris Smalling
CB 4 ENG Phil Jones Sárga lap 21' lecserélve 87'
LB 18 ENG Ashley Young
CM 21 ESP Ander Herrera
CM 31 SRB Nemanja Matić
CM 6 FRA Paul Pogba
RF 14 ENG Jesse Lingard lecserélve 73'
CF 19 ENG Marcus Rashford lecserélve 73'
LF 7 CHL Alexis Sánchez
Cserék:
GK 20 ARG Sergio Romero
DF 3 CIV Eric Bailly
DF 36 ITA Matteo Darmian
MF 8 ESP Juan Mata becserélve 87'
MF 39 SCO Scott McTominay
FW 9 BEL Romelu Lukaku becserélve 73'
FW 11 FRA Anthony Martial becserélve 73'
Menedzser:
POR José Mourinho

Szabályok[20]

  • 90 perc játékidő.
  • 30 perc hosszabbítás döntetlen esetén.
  • Amennyiben ekkor is döntetlen az állás, tizenegyesek következnek.
  • Hét cserejátékos nevezhető.
  • Maximum három cserelehetőség, hosszabbítás esetén egy plusz cserére van lehetőség.

Jegyzetek

  1. ↑ a b „Cup Final referee Michael Oliver humbled by wave of support”, The Football Association, 2018. április 24. (Hozzáférés ideje: 2018. április 24.) 
  2. ↑ Association, The Football: The website for the English football association, the Emirates FA Cup and the England football team. www.clubwembley.com . [2019. december 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 22.)
  3. ↑ UEFA. (Hozzáférés: 2018. április 22.)
  4. ↑ „Kick-off time and match officials confirmed for Emirates FA Cup Final”, The Football Association, 2018. április 24. (Hozzáférés ideje: 2018. április 24.) 
  5. ↑ Ship, Chris: Prince William will miss the FA Cup final to attend Harry and Meghan's wedding. ITV News , 2018. március 27. (Hozzáférés: 2018. április 27.)
  6. ↑ FA Cup final: Ray Wilkins' widow to present trophy to winners. BBC Sport , 2018. május 15. (Hozzáférés: 2018. május 15.)
  7. ↑ Begley, Emlyn: Chelsea 1–1 Norwich City (5–3 pens). BBC Sport, 2018. január 17. (Hozzáférés: 2018. április 22.)
  8. ↑ Mullen, Andrew: Chelsea 3–0 Newcastle United. BBC Sport, 2018. január 28. (Hozzáférés: 2018. április 22.)
  9. ↑ Begley, Emlyn: Chelsea 4–0 Hull City. BBC Sport, 2018. február 16. (Hozzáférés: 2018. április 22.)
  10. ↑ Abraham, Timothy: Chelsea 2–0 Southampton. BBC Sport, 2018. április 22. (Hozzáférés: 2018. május 18.)
  11. ↑ Manchester United 2–0 Derby County. BBC Sport, 2018. április 22. (Hozzáférés: 2018. április 22.)
  12. ↑ Yeovil Town 0–4 Manchester United. BBC Sport, 2018. április 22. (Hozzáférés: 2018. április 22.)
  13. ↑ Huddersfield Town 0–2 Manchester United. BBC Sport, 2018. február 17. (Hozzáférés: 2018. április 22.)
  14. ↑ Manchester United 2–0 Brighton & Hove Albion. BBC Sport, 2018. március 17. (Hozzáférés: 2018. április 22.)
  15. ↑ Manchester United 2–1 Tottenham Hotspur. BBC Sport, 2018. április 21. (Hozzáférés: 2018. április 22.)
  16. ↑ Stone, Simon. „FA Cup: Ray Wilkins' family invited to final between Chelsea & Man Utd”, BBC Sport, 2018. május 2. (Hozzáférés ideje: 2018. május 2.) 
  17. ↑ Ray Wilkins 1956–2018. Chelsea Football Club, 2018. április 4. (Hozzáférés: 2018. április 5.)
  18. ↑ Ray Wilkins tribute. The FA. (Hozzáférés: 2018. május 18.)
  19. ↑ a b c d „Chelsea 1–0 Manchester United”, BBC Sport, 2018. május 19. (Hozzáférés ideje: 2018. május 19.) 
  20. ↑ Rules of the FA Challenge Cup competition (PDF). The Football Association. (Hozzáférés: 2018. április 22.)