2024-es ausztriai parlamenti választás

Parlamenti választás Ausztriában

2024. szeptember 29.

Összesen 183 mandátum

92 szükséges a többséghez

←2019 következő→
Párt vezetője Herbert Kickl Karl Nehammer Andreas Babler
Párt FPÖ ÖVP SPÖ
Választás előtt 31 71 40
Választás után 57 51 41
Változás Növekedés26 Csökkenés20 Növekedés1
Szavazatok 1 408 514 1 282 734 1 032 234
% 28,8% 26,3% 21,1%
Változás Növekedés12,7 Csökkenés11.2 Csökkenés0.0
Párt vezetője Beate
Meinl-Reisinger 		Werner Kogler
Párt NEOS Zöldek
Választás előtt 15 26
Választás után 18 16
Változás Növekedés3 Csökkenés10
Szavazatok 446 378 402 107
% 9.1 8.2
Változás Növekedés1.0 Csökkenés5.7
Térképen:

Miniszterelnök a választás előtt:

Karl Nehammer

Miniszterelnök a választás után:

Még nem ismert

A parlament épülete Bécsben

A 2024-es ausztriai parlamenti választást 2024. szeptember 29-én tartották. A Nemzeti Tanács – az osztrák parlament alsóháza – 183 tagját választották meg. A legerősebb párt vezetője, ha sikerül kormánykoalíciót alakítani, Ausztria kancellárja lesz, az osztrák kormány feje.

A választást az FPÖ nyerte meg, 28,8%-os eredménnyel, az október 3-ai végleges eredmény alapján.[1] Ez tekinthető a párt eddigi legjobb eredményének, továbbá Ausztria történelmében az első olyan választás a második világháború óta, amikor szélsőjobboldali párt szerezte meg a legtöbb mandátumot.[2][3][4] A korábbi kormánypártok közül a Néppárt 20, míg a Zöldek 10 mandátumot veszítettek. A Szociáldemokrata Párt történetének legrosszabb eredményét érte el a szavazatarányt (21,1%) és helyezést (harmadik) illetően, viszont a 2019-es választásokhoz képest eggyel több mandátumot szerzett. A NEOS – Az Új Ausztria és Liberális Fórum javított a korábbi eredményén, 15-ről 18-ra nőtt a párt mandátumainak száma. Más párt nem érte el a 4%-os parlamenti küszöböt.

Háttér

A 2019-es ausztriai parlamenti választást az Ibiza-ügy kirobbanása után tartották, a Sebastian Kurz által vezetett akkori ÖVP–FPÖ-kormány feloszlása után. A választást magasan az ÖVP nyerte 37,5%-kal, míg az FPÖ mindösszesen a szavazatok 16%-át szerezte meg, mely a párt legrosszabb eredménye volt 2006 óta. Több, mint egy évszázados negatív rekordot döntött az Ausztria Szociáldemokrata Pártja (SPÖ) a szavazatok 21%-át megszerezve. A Zöldek a 2017-es eredményükkel ellentétben újra bejutottak a parlamentbe, és a NEOS is tovább erősödött.[5] Az ÖVP a Zöldekkel közös koalícióban alakította meg a második Kurz-kormányt 2020 januárjában.[6]

2021 júniusában Norbert Hofer lemondott az FPÖ párt vezetéséről, őt Herbert Kickl, a parlamenti frakció vezetője váltotta fel, akinek belügyminiszteri elbocsátása 2019-ben az ÖVP–FPÖ kormány összeomlását okozta.[7]

2021. október 6-án a Gazdasági és Korrupciós Ügyekkel Foglalkozó Ügyészség (WKStA) a kancellári hivatalban és az ÖVP-székházban házkutatást tartott a Kurz és környezetével szembeni vesztegetés és hűtlen kezelés gyanúja végett. A házkutatások célja, hogy bizonyítsák a vádakat, miszerint Kurz 2016-ban közpénzből finanszírozott közvélemény-kutatások eredményeit manipulálta saját javára, rosszabb színben feltüntetve Reinhold Mitterlehnert, az ÖVP akkori vezetőjét.[8] Ezt követően a Zöld Párthoz tartozó alkancellár, Werner Kogler ultimátumot adott Kurznak, miszerint ha nem mond le, bizalmatlansági szavazást fognak ellene kezdeményezni. Végül Kurz október 9-én lemondott a kancellári pozíciójáról, akit a külügyminiszter, Alexander Schallenberg váltott. Kurz a pályafutását akkor frakcióvezetőként folytatta, így széles körben elterjedt, hogy valójában ő maradt a kormányfő.[9][10][11] Kurz végül december másodikán lemondott minden politikai tisztségéről, mivel a családjára szeretne koncentrálni. Rövidesen utána Schallenberg is bejelentette, hogy az ÖVP tisztújításával ő is lemond a kancellári pozíciójáról.[12] December harmadikán Karl Nehammer korábbi belügyminisztert egyhangúlag választották meg a párt élére, így Alexander Van der Bellen elnök december 6-án beiktatta kancellárként.[13]

2019-től számos kisebb párt, köztük a Team HC Strache – Szövetség Ausztriáért, az Osztrák Kommunista Párt, a Sörpárt és az MFG Ausztria nagyobb mértékű támogatást élvezett a 2020-as bécsi, 2021-és felső-ausztriai és a 2023-as salzburgi önkormányzati és több helyi választáson, lehetővé téve számukra, hogy mandátumokat szerezzenek. Míg a Szövetség Ausztriáért eltűnt a nyilvánosságból, a többi pártnál fennállt az esély, hogy indulnak a parlamenti választásokon.

A koronavírus-járvány első évében erősödött a kormánypártok támogatottsága, viszont egy oltásokat kötelezővé tevő törvény elfogadását követően számos szavazót elvesztettek. A törvény elfogadása számos tömegtüntetést eredményezett, melynek következményeképp a törvény soha nem lépett hatályba.

Számos ÖVP-t övező korrupciós botrány és a növekvő infláció okán a kormánypártok támogatottsága jelentős mértékben esett a tiroli, alsó-ausztriai, karintiai és salzburgi tartományi választásokon. 2023 májusában Ausztrában az infláció 10% volt, megelőzve az eurózóna országainak átlagát, mely akkor 7% volt. Nehammer vezetése alatt az osztrák kormány 2022-ben egy hatmilliárd eurós intézkedéscsomagot vezetett be, amelynek célja az emelkedő megélhetési költségek háztartásokra gyakorolt hatásának enyhítése volt. Az intézkedések segítették korlátozni a szegénységet, azonban bizonyos szakértők szerint tovább rontotta az inflációt.[14]

2022. december 8-án Nehammer megvétózta Románia és Bulgária schengeni övezethez való csatlakozását. Az indoklása szerint a csatlakozás korai lenne, és először az Európai Unió határvédelmének megszigorítására lenne szükség az illegális migráció megszorításának érdekében.[15]

2023. május 23-án az SPÖ akkori vezetője, Pamela Rendi-Wagner bejelentette, hogy nem indul a párt tisztújításának második fordulójában, miután az első fordulóban csak a harmadik helyen végzett, Hans Peter Doskozil és Andreas Babler mögött. Két nappal később visszavonult az osztrák politikából. A második fordulóból június 3-án Doskozil került ki győztesként, viszont két nappal később az SPÖ bejelentette, hogy nem ez a valós választási eredmény, ugyanis bizonyos eredmények összekeverődtek egy Microsoft Excel táblázatban, így a párt új vezetője valójában Babler lett.[16]

Az SPÖ évekig húzódó belső konfliktusai és a kormánypártok gyengülése lehetőséget adott a szélsőséges, populista FPÖ-nek, hogy előretörjön, annak ellenére, hogy a párt politikusai közül többen is kapcsolódnak az Ibiza-ügyhöz. A 2023-24-es közvélemény-kutatások jelentős többsége szerint az FPÖ a legesélyesebb, hogy megnyerje a választást. A támogatottságuk mellett az ellenzőik száma is jelentős: 2023. májusi közvélemény-kutatások szerint a megkérdezettek kétharmada ellenezne egy Kickl által vezetett kormányt. Továbbá Van der Bellen elnök kijelentette, hogy nem feltétlenül iktatna be automatikusan egy Kickl-kormányt, viszont nyitott lenne egy mérsékeltebb FPÖ-tag által vezetett kormány felé.[17]

A növekvő infláció és lakhatási válság következtében az Osztrák Kommunista Párt (KPÖ) népszerűbbé vált: 2023 áprilisában a salzburgi tartományi választásokon 12%-ot értek el és bizonyos közvélemény-kutatásokban is 7%-ra mérték őket.

2023. október 18-án Sebastian Kurz volt kancellárt szövetségi bíróság elé állították, a vádak szerint hamis kijelentéseket tett egy parlamenti vizsgálóbizottságnak.[18]

2023. november 4-én a KPÖ megszavazta Tobias Schweigert listavezetőnek.[19] 2024. január 18-án Dominik Wlazny bejelentette a Sörpárt indulását a választásokon.[20]

Kampánytémák

2024 júniusának elején az ORF megbízásából készült felmérés szerint a megkérdezettek 44%-a a bevándorlást, 43%-a a biztonságot és a háborút, 33%-a a környezet- és klímavédelmet, valamint 32%-a a gazdaságot említette prioritást élvező témaként. Az átlag feletti mértékben említették az FPÖ támogatói a bevándorlást (71%), a Zöldek szavazóbázisa pedig a környezet- és klímavédelmet (52%) mint fő témát.[21]

A választási rendszer

A Nemzeti Tanács 183 tagját nyílt listás, arányos rendszerben választják, kilenc választókerületben, és 39 alválasztókerületben. A választókerületeket a tartományi rendszer alapján alakították ki, és különböző számú képviselőt delegálnak, 7 és 36 között. Az alválasztókerületek szintjén a Hare-kvóta, szövetségi szinten pedig a D’Hondt-módszer alapján osztják szét a mandátumokat. A küszöb 4 százalék, illetve egy mandátum valamelyik alválasztókerületben. A szavazók három preferenciaszavazatot adhatnak le, a szövetségi, az állami és a választókörzeti szinten.[22]

A választáson induló pártok

A választáson a 2019-ben a Nemzeti Tanácsba jutott pártok mindegyike elindult, továbbá egyéb pártok és mozgalmak is, akár országos, akár tartományi szinten.[23]

A Nemzeti Tanácsban jelenleg képviselt pártok

Bővebben: 2019-es ausztriai parlamenti választás
Párt Rövidítés 2019-ben elnyert mandátumok száma
Osztrák Néppárt
Österreichische Volkspartei 		ÖVP 71
Ausztria Szociáldemokrata Pártja
Sozialdemokratische Partei Österreichs 		SPÖ 40
Osztrák Szabadságpárt
Freiheitliche Partei Österreichs 		FPÖ 30
Osztrák Zöld Párt
Die Grünen – Die Grüne Alternative 		GRÜNE 26
NEOS – Az Új Ausztria és Liberális Fórum
NEOS – Das Neue Österreich und Liberales Forum 		NEOS 15
független (= Philippa Beck) 01

Más indulók

  • KPÖ: Kommunistische Partei Österreichs – (Osztrák Kommunista Párt)
  • BIER: Bin In Einer Reformbewegung – (Egy Reformmozgalomban Vagyok, utólagos névadás,[24] közismertebb nevén Sörpárt)
  • KEINE: Keine von denen – (Egyik sem, a Der Wandel párt indult ezzel a névvel, hogy a csalódott szavazóknak is adjanak egy választható opciót)
  • LMP: Liste Madeleine Petrovic – (Madeleine Petrovic Listája)
  • Tobias Schweiger (Listavezető, KPÖ)
    Tobias Schweiger
    (Listavezető, KPÖ)
  • Dominik Wlazny (Listavezető, BIER)
    Dominik Wlazny
    (Listavezető, BIER)
  • Madeleine Petrovic (Listavezető, LMP)
    Madeleine Petrovic
    (Listavezető, LMP)
  • Fayad Mulla (Listavezető, KEINE)
    Fayad Mulla
    (Listavezető, KEINE)

Csak tartományi szinten indulók

  • MFG: MFG Österreich: Menschen, Freiheit, Grundrechte – (MFG Ausztria: Emberek, Szabadság, Alapvető jogok)), Burgenland és Karintia kivételével az összes tartományban indult
  • GAZA: Liste Gaza: Stimmen gegen den Völkermord – (Gáza Lista: Hangok a népírtás ellen), Karintia és Salzburg kivételével az összes tartományban indult
  • BGE: Die Gelben – (A Sárgák), Burgenlandban indult

Kampány

2024. június 15-én Nehammer kizárta annak lehetőségét, hogy a Herbert Kickl által vezetett FPÖ-vel koalíciót kössenek, viszont más pártvezetővel nyitott lenne az összefogás lehetőségére.[25]

2024. június 17-én környezetvédelmi miniszter, Leonore Gewessler részt vett Luxemburgban az EU-tagállamok környezetvédelmi minisztereinek találkozóján, ahol egy, a természet helyreállítására törekvő törvénytervezethez járult hozzá. Mindez a kancellár jóváhagyása nélkül történt, mivel Ausztriában nem volt belpolitikai konszenzus az ügyben. Ennek következtében a kancellár, Karl Nehammer az Európai Bírósághoz fordult, mivel Gewessler „nem tartotta tiszteletben az érvényes jogi rendelkezéseket”.[26][27] Az események ellenére mind az ÖVP, mind a Zöldek fenntartották a koalíciójukat.[28]

2024 augusztusának végére a pártok elkezdték az intenzív plakátkampányukat. A kampányidőszak július 9-től a választás napjáig, szeptember 29-ig tartott, és minden pártnak törvény szerint maximum 8,66 millió euró állt rendelkezésére.[29]

A 2024. augusztusi események, köztük a bécsi Taylor Swift koncertre tervezett terrortámadás és a németországi Solingenben történő késes támadás a választási prioritásokat elmozdította a vallási szélsőségek és terrorizmus elleni védelem felé. A kancellár, Nehammer koalíciós feltételnek szabta meg a terrorgyanús személyek szociális médiafelületeken és üzenetküldő alkalmazásokon való megfigyelését, melyet szerinte már több másik országban is bevezettek.[30] Fontos megjegyezni, hogy az ÖVP ezzel a feltételével egyedül maradt, szemben minden másik párttal.[31] Az FPÖ az eseményekre „zéró menedékjog” felvetésével, továbbá a törvényt nem tisztelő külföldiek kitoloncolásának és egy radikális/politikai iszlámot betiltó törvénynek követelésével reagált.[32]

Felmérések és előrejelzések

Eredmények

Ausztriában a szavazás napján 6 346 059 volt szavazásra jogosultak száma, ebből 4 929 745 leadott szavazatot számoltak össze, melyből 46 857 (a leadott szavazatok 0,95%-a) volt érvénytelen. A megszámlált szavazatok száma 77,68%-os részvételi arányra következtet. A részletes eredmények a következőek:[33][34]

Az ausztriai parlament várható összetétele
Párt Rövidítés Szavazatok Szavazatarány
Osztrák Szabadságpárt
Freiheitliche Partei Österreichs 		FPÖ 1 408 514 28,85%
Osztrák Néppárt
Österreichische Volkspartei 		ÖVP 1 282 734 26,27%
Ausztria Szociáldemokrata Pártja
Sozialdemokratische Partei Österreichs 		SPÖ 1 032 234 21,14%
NEOS – Az Új Ausztria és Liberális Fórum
NEOS – Das Neue Österreich und Liberales Forum 		NEOS 446 378 9,14%
Osztrák Zöld Párt
Die Grünen – Die Grüne Alternative 		GRÜNE 402 107 8,24%
Osztrák Kommunista Párt
Kommunistische Partei Österreichs 		KPÖ 116 891 2,39%
Sörpárt
Die Bierpartei 		BIER 98 385 2,02%
Madeleine Petrovic Listája
Liste Madeleine Petrovic 		LMP 28 488 0,58%
Egyik sem
Keine von denen 		KEINE 27 830 0,57%
MFG Ausztria: Emberek, Szabadság, Alapvető jogok
MFG Österreich: Menschen, Freiheit, Grundrechte 		MFG 19 785 0,41%
Gáza Lista
Liste Gaza 		GAZA 19 376 0,40%
A Sárgák
Die Gelben 		BGE 156 0,00%

Tartományok szerint

Tartomány FPÖ ÖVP SPÖ NEOS Zöldek Egyéb párt Részvétel
Burgenland 28,8 28,6 27,0 6,5 4,7 4,4 82,5
Karintia 38,4 20,8 23,1 7,8 4,7 5,2 76,9
Alsó-Ausztria 29,2 29,9 20,2 8,5 6,7 5,5 82,0
Felső-Ausztria 30,5 26,3 20,3 8,4 8,3 6,2 80,1
Salzburg 27,7 31,6 16,8 9,0 8,5 6,4 78,4
Stájerország 32,2 27,0 18,6 8,2 7,6 6,4 78,5
Tirol 28,7 31,0 15,4 10,6 8,1 6,2 74,3
Vorarlberg 27,1 29,1 13,1 12,6 11,4 6,7 71,8
Bécs 20,7 17,4 29,9 11,4 12,3 8,4 70,7
 Ausztria 28,8 26,3 21,1 9,1 8,2 6,4 77,5
Forrás: Belügyminisztérium

Következmények és kormányalakítás

Az FPÖ és Kickl választási győzelmét követően számos jobboldali és szélsőjobboldali párt vezetője gratulált, többek között Orbán Viktor,[35] Marine Le Pen (Nemzeti Tömörülés, Franciaország),[36] Matteo Salvini (Liga, Olaszország)[37] és Alice Weidel (Alternatíva Németországért).[38] 2024. október 3-án körülbelül 25 ezer fő tüntetett Bécsben a szélsőjobboldal térnyerése ellen.[39]

A választást követő első közvélemény-kutatás szerint az FPÖ tovább erősödött (30%), továbbá a megkérdezettek 29%-a egy FPÖ–ÖVP kormányt részesítene előnyben, 23% pedig ÖVP–SPÖ–NEOS koalíciót látna szívesebben kormányon.[40] Egy ezt követő közvéleménykutatás eredménye szerint a megkérdezettek 58%-a szeretné, hogy a szövetségi elnök, Alexander Van der Bellen hivatalosan az FPÖ-t kérje fel először kormányalakításra.[41] Az, hogy a köztársasági elnök a legerősebb pártot kéri fel kormányalakításra, megszokás Ausztriában, azonban nem alkotmányos kötelezettség.[42] Van der Bellen a választások után azt nyilatkozta, hogy biztosítja, hogy olyan kormány fog alakulni, amely tiszteli a liberális demokrácia alapjait.[43] Az elnök október 4-én kezdte meg a tárgyalásokat a pártvezetőkkel és később október 18-ig adott időt nekik, hogy "maguk rendezzék a dolgukat". Továbbá azt is nyilatkozta, hogy ez egy rendkívül egyedi helyzet, hiszen egy másik párt sem mutat hajlandóságot arra, hogy a választást megnyerő párttal koalíciót kössön, így nevetséges lépés lenne ilyen körülmények között felkérni az FPÖ-t, hogy kormányt alakítson.

Október 22-én Van der Bellen felkérte Karl Nehammert, hogy kormányt alakítson, és hogy egyeztessen az SPÖ-vel és annak vezetőjével, Andreas Bablerrel.[44] Nehammer úgy reagált, hogy szükségük lesz egy harmadik pártra is, hogy stabil parlamenti többségük legyen. A felkérésre Kickl kritikusan reagált, mondván, hogy egy kipróbált és tesztelt megszokás tört most meg, hangsúlyozva, hogy "ma még nincs vége a történetnek".[45] Október 25-én az ÖVP és az SPÖ elkezdtek hivatalosan tárgyalni a kormányalakításról. Nehammer továbbá egyeztetett a Zöldek és a NEOS delegációival is. A tárgyalások után Nehammer azt nyilatkozta, hogy a kormányalakításhoz vezető út "hosszú és rögös lesz", mivel a rendelkezésre álló pártok irányelvei rendkívül különbözőek.[46]

November 12-én az ÖVP és az SPÖ bejelentette, hogy a koalíciós tárgyalásokat a NEOS párttal együtt folytatják, mivel szerintük az egy képviselős többségük nem megfelelő a hatékony parlamenti munkára.[47] A tárgyalások november 18-án kezdődtek.[48]

Tüntetés az FPÖ kormányban való részvétele ellen a szövetségi kancellária előtt 2025. január 9-én Bécsben

2025. január 3-án számos osztrák médium nyilvánosságra hozta, hogy a NEOS kivonult a koalíciós egyeztetésekből. A pártvezető, Beate Meinl-Reisinger egy sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kihátrálás okai közé tartoznak a pártok között lévő költségvetési és versenyképességi viták, továbbá a pártjuk számára alapvető reformintézkedések kitűzésének hiánya.[49] Az ezt követő napon, a szövetségi elnökkel való egyeztetés után az ÖVP és az SPÖ bejelentette, hogy a NEOS nélkül folytatják a koalíciós tárgyalásokat.[50] A tárgyalások hamar befejeződtek, ugyanis Karl Nehammer aznap este bejelentette a lemondását kormányfői és pártvezetői pozíciójáról is.[51] A pártelnöki pozícióra ideiglenesen a párt főtitkára, Christian Stocker került, aki bejelentette, hogy kész koalíciós tárgyalásokat folytatni az FPÖ-vel.[52]

2025. január 6-án Van der Bellen szövetségi elnök hivatalosan is felkérte az FPÖ elnökét, Herbert Kicklt, hogy alakítson kormányt.[53]

Jegyzetek

  1. ↑ 17.09.2024 Nationalratswahl. (Hozzáférés: 2024. szeptember 29.)
  2. ↑ „Austria goes back to the future as voters embrace far-right party founded by Nazis”, Politico , 2024. szeptember 29. (angol nyelvű) 
  3. ↑ „Austria's Freedom Party secures first national election win for far-right since World War II”, Australian Broadcasting Corporation , 2024. szeptember 30. (angol nyelvű) 
  4. ↑ Harris, Rob. „Austrian far-right party wins first national election since World War II”, The Sydney Morning Herald , 2024. szeptember 30. (angol nyelvű) 
  5. ↑ Austria's far right loses ground as Sebastian Kurz wins landslide. Deutsche Welle , 2019. szeptember 30.
  6. ↑ Austria: Greens enter government for first time, join Kurz's conservatives. Deutsche Welle , 2020. január 1.
  7. ↑ Austria: Herbert Kickl elected to lead far-right Freedom Party. Deutsche Welle , 2021. június 20.
  8. ↑ Austrian prosecutors target Kurz in bribery investigation. Reuters , 2021. október 7.
  9. ↑ Austrian Chancellor Sebastian Kurz announces resignation. Deutsche Welle , 2021. október 9.
  10. ↑ Alexander Schallenberg sworn in as chancellor of Austria. Deutsche Welle , 2021. október 11.
  11. ↑ Lemondott Sebastian Kurz osztrák kancellár. Telex , 2021. október 9.
  12. ↑ Austrian chancellor resigns after Sebastian Kurz withdraws from politics. Deutsche Welle , 2021. december 2.
  13. ↑ Austria: Karl Nehammer sworn in as new chancellor. Deutsche Welle , 2021. december 6.
  14. ↑ Austria announces 6 billion euro package to address cost-of-living crisis. Reuters , 2022. június 14.
  15. ↑ Austria vetoes Bulgaria and Romania joining Europe's Schengen area. The Local , 2022. december 8.
  16. ↑ Austria's SPÖ party announces Babler as leader after vote mix-up. The Local , 2023. június 5.
  17. ↑ Van der Bellen: Kein automatischer Auftrag für Kickl (német nyelven). Der Standard , 2023. január 25.
  18. ↑ Former Austrian Chancellor Kurz stands trial for allegedly making false statements to an inquiry. AP News , 2023. október 18.
  19. ↑ Tobias Schweiger: Ein Ex-Grüner als dunkelroter Spitzenkandidat (német nyelven). Der Standard , 2023. november 5.
  20. ↑ Florian Amelin, ORF.at: ANTRETEN BEI NATIONALRATSWAHL: "Günstige Gemengelage" für Bierpartei (német nyelven). news.ORF.at , 2024. január 18.
  21. ↑ FPÖ-Wähler wollen den Öxit und haben die Partei trotz, nicht wegen Vilimsky gewählt. Der Standard , 2024. június 9.
  22. ↑ Vorzugsstimmenvergabe bei einer Nationalratswahl ("Preferential voting in a federal election"). [2019. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. január 6.)
  23. ↑ Nationalratswahl 2024. www.bmi.gv.at. (Hozzáférés: 2024. augusztus 22.)
  24. ↑ Schluss mit Alkie-Schmäh: Wlazny verrät, was hinter BIER steckt (német nyelven). Puls24, 2024. február 5. (Hozzáférés: 2024. szeptember 15.)
  25. ↑ NICHT MIT KICKL: Bedingte Koalitionsabsage an FPÖ (német nyelven), 2024. június 15.
  26. ↑ Az osztrák kancellár tiltakozik a saját miniszterének a döntése ellen. 444.hu , 2024. június 17.
  27. ↑ Vogl: EU-VERORDNUNG: Gewessler will für Renaturierung stimmen (német nyelven). orf.at , 2024. június 16.
  28. ↑ „RECHTSBRUCH“ GEWESSLERS: Nehammer kündigt Koalition nicht auf (német nyelven). orf.at , 2024. június 17.
  29. ↑ Neue Woche bringt "Stichtag" für NR-Wahl (német nyelven), 2024. július 8.
  30. ↑ Nehammer macht Messenger-Überwachung zur Koalitionsbedingung. der Standard , 2024. augusztus 16.
  31. ↑ Grüne und Opposition überstimmten ÖVP mehrfach in Sicherheitsrat. der Standard , 2024. augusztus 13.
  32. ↑ Austria’s FPÖ vows to curb migration, abolish ‘green taxes’ upon election win. Brussels Signal , 2024. augusztus 23.
  33. ↑ Das Ergebnis, die möglichen Koalitionen: Die Nationalratswahl 2024 im Überblick. Der Standard . (Hozzáférés: 2024. szeptember 30.)
  34. ↑ Nationalratswahl 2024. orf.at . (Hozzáférés: 2024. szeptember 30.)
  35. ↑ Csongor Körömi. „Orbán, Le Pen and Wilders are buzzing over Austria's far right winning election”, www.politico.eu, 2024. szeptember 30. 
  36. ↑ Far right in Austria 'opens new era' with election victory. BBC
  37. ↑ Salvini esulta per la vittoria di Fpo in Austria Ma Tajani: "Respingere i rigurgiti neonazisti. Il Foglio, 2024. szeptember 30.
  38. ↑ Austria's Freedom Party secures first far-right national election win since World War II (amerikai angol nyelven). Associated Press , 2024. szeptember 30.
  39. ↑ Tausende demonstrierten gegen FPÖ (német nyelven). wien.orf.at, 2024. október 3. (Hozzáférés: 2024. október 27.)
  40. ↑ Umfrage: Bei Neuwahl könnt FPÖ 30-%-Marke knacken. oe24.at, 2024. október 4.
  41. ↑ Wahl-Knaller: Mehrheit will, dass Kickl Regierung sucht. heute.at
  42. ↑ Murphy, Francois. „Austria's president takes charge as far right isolated after election victory”, Reuters, 2024. szeptember 30. 
  43. ↑ Austria far-right supporters toast historic victory. France 24, 2024. szeptember 30.
  44. ↑ „Austria’s chancellor asked to form new government after parties refuse to work with far-right leader”, Associated Press, 2024. október 22. (angol nyelvű) 
  45. ↑ „Austria far right shunned for coalition despite winning election”, BBC, 2024. október 22. (angol nyelvű) 
  46. ↑ „DREIERKOALITION: NEOS mit besseren Chancen als Grüne”, news.ORF.at, 2024. október 25. (német nyelvű) 
  47. ↑ „SONDIERUNGEN: ÖVP und SPÖ laden NEOS ein”, news.ORF.at, 2024. november 12. (német nyelvű) 
  48. ↑ Startschuss für Verhandlungen über eine Koalition ÖVP - SPÖ - NEOS (német nyelven). trend.at , 2024. november 18. (Hozzáférés: 2025. január 4.)
  49. ↑ „Zsákutcába jutottak az osztrák koalíciós tárgyalások, a pártok nem tudnak összefogni a szélsőjobboldal ellen”, 2025. január 3. (Hozzáférés: 2025. január 4.) 
  50. ↑ „ÖVP und SPÖ verhandeln wieder”, news.ORF.at, 2025. január 4. (német nyelvű) 
  51. ↑ Austrian Chancellor Nehammer Steps Down as Coalition Talks Fail (angol nyelven). Bloomberg News . (Hozzáférés: 2025. január 4.)
  52. ↑ Fordulat Ausztriában: a Néppárt kész koalíciót kötni a szélsőjobboldali FPÖ-vel. hu.euronews.com , 2025. január 5. (Hozzáférés: 2025. január 5.)
  53. ↑ „FPÖ-Chef Kickl mit Regierungsbildung beauftragt!”, krone.at, 2025. január 6. (Hozzáférés: 2025. január 6.) (német nyelvű) 

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 2024 Austrian legislative election című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Nationalratswahl in Österreich 2024 című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.