A–7 Corsair II

A–7 Corsair II
A Görög Légierő TA-7C Corsair II repülőgépe
A Görög Légierő TA-7C Corsair II repülőgépe

Funkció Harcászati vadászbombázó repülőgép
Gyártó Ling-Temco-Vought
Gyártási darabszám 1569 db

Személyzet 1 fő
Első felszállás 1965. szeptember 26.
Szolgálatba állítás 1967. február
Méretek
Hossz14,06 m
Fesztáv11,81 m
Magasság4,90 m
Szárnyfelület34,8 m²
Tömegadatok
Szerkezeti tömeg9033 kg
Max. felszállótömeg19 050 kg
Hajtómű
Hajtómű 1 db Allison TF41-A-1 kétáramú gázturbinás sugárhajtómű
Tolóerő 64,5 kN
Repülési jellemzők
Max. sebesség 1123 km/h
Hatósugár 1150 km
Legnagyobb repülési magasság 12 800 m
Emelkedőképesség 76 m/s
Szárny felületi terhelése 379 kg/m²
Tolóerő-tömeg arány 0,50
Avionika
Rádiólokátor AN/APQ–116
Fegyverzet
Beépített fegyverzet 1 db M61 Vulcan gépágyú
Háromnézeti rajz
Az A-7A Corsair II 3 nézeti rajza
Az A-7A Corsair II 3 nézeti rajza
A Wikimédia Commons tartalmaz A–7 Corsair II témájú médiaállományokat.

Az A–7 Corsair II szubszonikus vadászbombázó repülőgép, melyet az F–8 Crusader áttervezésével az Amerikai Egyesült Államokban fejlesztettek ki az Amerikai Haditengerészet igényeinek megfelelően.

Ezen a repülőgépen alkalmaztak először Head-up display-t, radarral helyesbített tehetetlenségi navigációs rendszert, valamint ez volt az első harci repülőgép, amelynek kétáramú gázturbinás sugárhajtóműve volt. A repülőgépet rendszeresítette az Amerikai Légierő is, az A–1 Skyraidereket váltották le a lelőtt pilótákat kereső és mentő helikopterek támogatásában. A gép részt vett a vietnámi háborúban, Líbia 1986-os bombázásában, és az Öbölháborúban. Görögország, Portugália és Thaiföld is vásárolt a repülőgépből. Az amerikai gépeket 1993.-ra, a portugálokat 2001-re vonták ki a hadrendből, a görög és a thai gépek még repülnek.

Története

Gyártás

Harci alkalmazása

Szerkezeti felépítés és tervezési sajátosságok

Típusváltozatok

Fegyverzet

Megrendelő és üzemeltető országok

Korszerűsítési programok

További információk