Abram Jefimovics Arhipov
Abram Jefimovics Arhipov | |
![]() | |
Ilja Jefimovics Repin festménye | |
Született | 1862. augusztus 15. Yegorovo |
Meghalt | 1930. szeptember 25. (68 évesen) Moszkva |
Sírhely | Vaganykovói temető |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Abram Jefimovics Arhipov témájú médiaállományokat. |

Abram Jefimovics Arhipov (oroszul: Абрам Ефимович Архипов) (Orosz Birodalom, 1862. augusztus 15. – Moszkva, 1930. szeptember 25.) orosz–szovjet realista festő.
Életútja
Jegorovo nevű kis faluban született egyszerű parasztcsaládban. Mivel nagyon szeretett rajzolni, taníttatták. A moszkvai Festészeti, Szobrászati és Építészeti Iskolában és a szentpétervári Cári Művészeti Akadémián folytatott képzőművészeti tanulmányokat. Vaszilij Grigorjevics Perov és Vaszilij Dmitrijevics Polenov voltak a mesterei. Életképeket, tájképeket, portrékat festett, számos képén igen kiváló kolorista. Az 1900-as években az Orosz Birodalom északi tájait is felkereste, ezekből az időkből valók az Északi tenger, Jég volt, stb. képei.
A Szovjetunió megalakulása után elnyerte az Orosz Szocialista Szovjet Szövetségi Köztársaság népi művésze címet. A szovjet kurzus idején főleg népi ihletésű képeivel aratott sikert, paraszt- és munkásemberek ábrázolásával. Az 1917-es orosz forradalmak előtt is tájakról, egyszerű emberekről készített festményeiért részesült kedvező fogadtatásban. Nemcsak a szép orosz tájak, hanem az Orosz Birodalomban a 19. század második felében nyomasztóan ható tömeges nyomor ábrázolásának panorámája is egyben az ő festészete.
1887-ben Látogatás a betegnél című képével ezüstérmet nyert. Életképeivel a Vándorkiállítók Társaságának egyik vezető alakja lett. Kiállításokon szerepelt 1890-1912 közt nyugat-európai országokban is (Franciaország, Németország, Olaszország, stb.), később 1922-ben Berlinben mutatta be munkáit az orosz művészek csoportos kiállításán. Legtöbb munkáját a moszkvai Állami Tretyjakov Galéria és a minszki belorusz Művészeti Múzeum őrzi. 2012-ben születésének 150. évfordulója alkalmából Oroszországban emlékbélyeget jelentettek meg tiszteletére.
Galéria
-
A maszkok műhelyében (1897)
-
Mosónők
-
Húsvéti mise előtt
-
Az Oka folyón (1889)
-
A Volgán
-
Északi tenger (1900 körül)
-
Elmúlt a jég (1895)
-
Északi falu (1900–1910 közt)
-
Parasztasszony zöld kötényben (1927)
Jegyzetek
- ↑ Adományokat gyűjtöttek az első világháború elején megsebesült katonák számára.
Források
- Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
- Élete, munkássága, képei (oroszul)