Adžići
| Adžići | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Gradiška |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 79 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 22,7 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 201 m |
| Terület | 3,46 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 00′ 01″, k. h. 17° 07′ 48″45.000300°N 17.130000°EKoordináták: é. sz. 45° 00′ 01″, k. h. 17° 07′ 48″45.000300°N 17.130000°E | |
Adžići (szerbül: Аџићи), szerb falu Gradiška községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina északi részén, a Potkozarje területén, Banja Lukától légvonalban 25, közúton 41 km-re északra, községközpontjától légvonalban 18, közúton 22 km-re délnyugatra, a Kozara-hegység keleti lábánál, 200-250 méteres magasságban fekszik.
Népessége
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 103 | 76 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 8 | 2 |
| Jugoszláv | 1 | 0 |
| Egyéb | 0 | 1 |
| Összesen | 112 | 79 |
Története
A település Turjak község részeként 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a település a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része lett. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Bosanska Gradiška község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Jegyzetek
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Gradiška (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
További információk
