Agyrázkódás

Agyrázkódás
Az agyrázkódás kialakulásának mechanizmusa
Latinul	commotio cerebri
Angolul	concussion
Osztályozás
BNO-10	S0600 Agyrázkódás
BNO-9	850
Leírás
Érintett szervek	agy
Etiológia	koponyát érő nagy erőbehatás
Főbb tünetek	eszméletvesztés, tudatzavar, amnézia, fejfájás, szédülés, hányinger, hányás, ortosztatikus vérnyomásesés
Diagnosztika	pozitív anamnézis és státusz, negatív koponya-CT
Szövődmények	posztkommóciós szindróma: fejfájás, szédülés, ájulásérzés, ingerlékenység
Kezelés	fektetés, ágynyugalom, bő folyadékbevitel; nyugtató, fájdalomcsillapító, agyi keringés- és anyagcsere-javító gyógyszerek
Kórjóslat	3–4 héten belül gyógyul
Adatbázisok
MedlinePlus	000799
eMedicine	aaem/123  sports/27
MeSH ID	D001924
A Wikimédia Commons tartalmaz Agyrázkódás témájú médiaállományokat.

Az agyrázkódás (latinul commotio cerebri, angolul concussion) az agy reverzibilis (tehát nem maradandó) sérülése. A fedett agysérülések (más néven zárt koponyasérülések) csoportjába tartozik, azok legenyhébb formáját képviseli. A koponyát ért erőbehatásra elmozdul az agy, és a sérülés oldalán, majd az ellen oldalon is a koponyacsontokhoz csapódik, s ez az agykéreg és az agytörzs összeköttetéseinek átmeneti funkciózavarát idézi elő.

Az agyrázkódás azonnali, néhány percig tartó eszméletvesztéssel jár, de a tudatzavar tovább is, legfeljebb egy órán át fennállhat. Jellemző tünet az emlékezetkiesés (amnézia), mely kiterjed a sérülés idejére (congrad amnesia) valamint az azt megelőző (retrograd amnesia) és követő (anterograd amnesia) rövid időszakra is. Az esetek többségében fejfájás, szédülés, hányinger, hányás és ortosztatikus vérnyomásesés (felálláskor hirtelen vérnyomáscsökkenés) is fellép. A posztkommóciós panaszok még hetekig fennállhatnak, ezek: fejfájás, szédülés, ájulásérzés és ingerlékenység.

Agyrázkódás esetében a koponya-CT vizsgálat nem mutat agykárosodást.

Elsősegélynyújtásként alapesetben a beteg lefektetése javasolt, megemelt felsőtesttel, eszméletlenség esetén stabil oldalfekvésben. Az agyrázkódás további kezelésének alapja néhány napos ágynyugalom (lehetőleg kórházi megfigyelés alatt), amit még hetekig tartó pihenés követ. Ajánlatos a bőséges folyadékfogyasztás, mellőzve az alkoholos italokat. Szükség lehet nyugtató, fájdalomcsillapító alkalmazására és infúziós folyadékbevitelre is. A posztkommóciós szindróma kezelésére agyi keringés- és anyagcsere-javító gyógyszerek is adhatók.

Az agyrázkódás 3–4 héten belül gyógyul, jogi értelemben azonban 8 napon belül gyógyuló sérülésről van szó.

Elsősegélynyújtás

Koponya–agysérülteknél, ha gerincsérülés lehetősége nem merül fel(!), a beteg lefektetése az elsődleges, az alábbiak szerint:

• Az eszméleténél lévő beteget hanyatt kell fektetni, a felsőtestet 20–30°-kal megemelve (például felpolcolással). Ezzel csökkenthető a koponyaűri nyomás.
• Eszméleténél lévő beteg koponyaalapi törésének gyanújakor (véres liquorcsorgás az orrból, fülből, garatból; pápaszem-vérömleny; szaglás elvesztése) előnyösebb a lapos fektetés, így az agyi légembólia veszélye csökkenthető.
• Az eszméletlen, de spontán lélegző beteget stabil oldalfektetésben kell részesíteni, az előbbiek szerint megemelt felsőtesttel vagy lapos fekvésben.
• Légzésmegálláskor természetesen minden esetben a légutak szabaddá tétele és lélegeztetés, ha pedig keringésmegállás is fellép, akkor újraélesztés végzendő.

Ha a nyaki gerinc sérülésének esélye fennáll, és jelen vannak képzett segélynyújtók, a fektetést megelőzően és közben is mindvégig rögzíteniük kell a nyaki gerincet. Ha nincs jelen tapasztalt segélynyújtó, kerülni kell a sérült gerinc elmozdulását, kivéve újraélesztéskor vagy ha a beteg egyéb okból életveszélyben van.

Tudatzavar esetén különösen fontos odafigyelni, hogy ne kerülhessen hányadék vagy vér a légutakba. Az említetteken túl gondoskodni kell a beteg túlzott felmelegedésének (hipertermia) vagy lehűlésének (hipotermia) megelőzéséről. Végül, az esetleges külső sérülések is ellátandók.

Források

• Flautner L., Sárváry A. (szerk.): A sebészet és traumatológia tankönyve. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2003. ISBN 963-9214-16-7
• S. Müller: Memorix. Sürgős esetek ellátása. 7. kiad. Ford. Márton E., Tatár G., Gőbl G. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2007. ISBN 978-963-9656-28-4
• Szirmai I. (szerk.): Neurológia. 2. jav., bőv. kiad. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2007. ISBN 963-242-934-6

Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.