Alaszkai partfutó
Alaszkai partfutó | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||
Calidris mauri (Cabanis, 1857) | ||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||
Elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Alaszkai partfutó témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Alaszkai partfutó témájú médiaállományokat és Alaszkai partfutó témájú kategóriát. |
Az alaszkai partfutó (Calidris mauri) a madarak (Aves) osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
A fajt Jean Cabanis német ornitológus írta le 1857-ben, az Ereunetes nembe Ereunetes Mauri néven.[3]
Előfordulása
Alaszka és Szibéria területén fészkel. Telelni az Amerikai Egyesült Államok déli részére és Dél-Amerikába vonul. Kóborló példányai feltűnnek Európában is.[4]
Megjelenése
Testhossza 14–17 centiméter, szárny fesztávolság 28–37, 18–42 testtömege gramm.[3]
Szaporodása
Fészekalja 4 tojásból áll.
Jegyzetek
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2017. március 11.)
- ↑ Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2017. március 11.)
- ↑ a b Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2017. március 11.)
- ↑ A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. [2016. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 11.)
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2017. március 11.)
- Birding.hu - magyar neve