Amami földirigó

Amami földirigó
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Rigófélék (Turdidae)
Nem: Zoothera
Faj: Z. major
Tudományos név
Zoothera major
(Ogawa, 1905)
Szinonimák
  • Geocichla major Ogawa, 1905
  • Zoothera amami
  • Zoothera dauma major (Ogawa, 1905)
  • Zoothera varia major
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Amami földirigó témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Amami földirigó témájú kategóriát.

Az amami földirigó (Zoothera major) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a rigófélék (Turdidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

A nemet és a fajt is Ogawa japán zoológus írta le 1905-ben, a Geokichla nembe Geocichla major néven.[3]

Előfordulása

A Japánhoz tartozó Rjúkjú-szigetek két szigetének, Amami és Kakeroma szigetek területén honos endemikus faj. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők.[4]

Megjelenése

Testhossza 27-30 centiméter, a testtömege 172 gramm.[5] Nagyon hasonlít a himalájai földirigóhoz (Zoothera dauma), korábban annak alfajaként tartották számon.

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe kicsi, egyedszáma 2500-9999 példány közötti és növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján mérsékelten fenyegetett fajként szerepel.[4] A szigeten a helyi természetvédelmi szervezet minden márciusban, a költési időszak elején megszámlálja állományát 1999 óta.

Jegyzetek

  1. ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. március 16.)
  2. ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. március 16.)
  3. ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. március 16.)
  4. ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. március 16.)
  5. ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. március 16.)

Források

További információk