Amnézia (emlékezet)
| Amnézia | |
 | |
| Osztályozás | |
| BNO-10 | R41.3 |
| BNO-9 | 780.9, 780.93 |
| Főbb tünetek | emlékezetzavar |
| Adatbázisok | |
| MedlinePlus | 003257 |
| MeSH ID | D000647 |
Az amnézia az emlékezeti funkciók kisebb vagy nagyobb mértékű, átmeneti vagy tartós sérülése.
Fogalma, tünetei
Egyszerű szóval: emlékezetkiesés.
Az emlékezet jelentőségét akkor tudjuk a leginkább értékelni, amikor valamilyen betegség vagy sérülés következtében problémák merülnek fel a működésével kapcsolatban. Többek között azért is nehéz az amnézia objektív leírása, mert nem igazán lehet eldönteni, hogy maga a jelenség egy egységes kórkép, avagy különböző zavarokat foglal magába. Tulajdonképpen az amnéziára jellemző tüneteket nagyon sokféle dolog okozhatja: agysérülés, stroke, agyvelőgyulladás, elektrokonvulzív terápia, sebészeti beavatkozás (pl. a hippokampusz eltávolítása az epilepszia tüneteinek enyhítése végett).
Osztályozása
A mai napig három különböző megközelítése létezik az amnéziás betegek osztályozásának:
- Etiológiai megközelítés: betegség és/vagy agysérülés következtében fellépő amnézia.
- Lokalizációs megközelítés: az agy sérülés helye alapján történő osztályozás. Előfordulhat két olyan páciens akiknek egészen más a betegségük, viszont az érintett agyterület azonos → ilyenkor ugyanolyan tüneteik vannak.
- Funkcionális megközelítés: amikor csak bizonyos emlékezeti funkciók nem működnek, és az emlékezet felépítő rendszerek jelentős része ép.
Az osztályozás különbségein túl is több különböző amnézia típus ismert. Ezek lehetséges kiváltó oka lehet:
- Zárt koponyasérülés: Ha az agy rázkódik a koponyában, a csontos kidudorodások sebeket ejthetnek rajta, leggyakrabban a temporális lebenyen, ami pedig különösen fontos terület a hosszútávú emlékezet működése szempontjából. Ebből 3-féle amnéziás állapot következhet:
- Poszttraumatikus amnézia (PTA): Eszméletvesztés után fokozatosan tér magához a beteg, és ilyenkor kerülhetnek a PTA fázisába. Nehezére esik követni az eseményeket, tudni, hogy hol van. A zavartság mértéke hullámzó, szigetszerű tiszta állapotokkal.
- Retrográd amnézia: Az amnéziának az a válfaja, amikor a páciens a betegség/trauma/sérülés következtében a esemény előtti dolgokra nem emlékszik. A legfrissebb emlékeket érinti a legsúlyosabban, jellemzően a feltisztulás után sem emlékeznek a baleset előtti percekre.
- Anterográd amnézia: Súlyos tanulási zavar, a betegség/trauma/sérülés után történő dolgokat nem tudja észben tartani.
- Pszichogén amnézia: Stressz vagy trauma hatására fellépő, idegrendszeri károsodás nélküli emlékezetzavar.
- Disszociatív amnézia: a személy képtelen visszaemlékezni egy vagy több olyan eseményre, amelyet trauma vagy stressz kísért.
- Fuga állapot: ha az egyén kiszakad a megszokott környezetéből, hirtelen képtelen lesz emlékezni a korábbi eseményekre, valamint bizonytalan a személyiségét illetően.
- Poszthipnotikus amnézia: a személy nem emlékszik arra, hogy mi történt vele a hipnózis alatt, de amennyiben kap egy kulcsingert, nagyon sok minden előhívható.
- Gyermekkori amnézia: ezt az amnéziát többféleképpen is próbálták magyarázni. Egyfelől Freud úgy gondolta, hogy ezen jelenség mögött is az elfojtás mechanizmusa áll, vagyis hogy a latencia periódus előtti emlékeket kiszorítjuk a tudatunkból. A másik elmélet inkább neurológiai megközelítésű, mivel itt inkább arra gyanakszanak, hogy hároméves kor előtt, a hippokampusz még nem eléggé fejlett, ahhoz az emlékeket hosszú távon tárolja.
- A Globális amnézia az emlékezet teljes elveszítését jelenti. Ez a fajta amnézia egyfajta védekezési mechanizmus, ami traumatikus események után léphet fel, és a poszttraumatikus stressz szindróma (PTSD) az ilyen teljesen elvesztett emlékek nem kívánt, hirtelen, újbóli megjelenését jelenti.
Léteznek olyan betegségek, amelyek amnéziás jegyeket is mutatnak a többi tünet mellett. Például a Korszakov-szindróma, amit az agyban található B1 vitamin hiánya okoz, vagy az Alzheimer-kór, ami az agy általános leépülése, de több más demencia típus is létezik amnéziás tünetekkel.
Felépülés
Várhatóan teljes a felépülés, de előfordulhat, hogy a hosszabb távú emlékek nem térnek vissza egyes személyekhez/helyzetekhez/szituációkhoz kapcsolódóan.
Irodalom
- Alan Baddeley: Az emberi emlékezet
- Atkinson és mtsai.: Pszichológia
- Pléh Csaba – Kovács Gyula – Gulyás Balázs (szerk.): Kognitív idegtudomány
