An–72

An–72
Az Ukrán Nemzeti Gárda An–72-es repülőgépe
Funkció	közepes teherszállító repülőgép
Gyártó	ANTK Antonov
Gyártási darabszám	kb. 200 db
Ár	17–20 millió USD (2006)
Személyzet	2–5 fő
Típusváltozatok	An–71, An–74
Első felszállás	1977. december 22.
Méretek
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Hossz	28,07 m
Fesztáv	31,89 m
Magasság	8,65 m
Szárnyfelület	98,62 m²
Tömegadatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Szerkezeti tömeg	7500 kg
Hasznos terhelés	5000/7500/10 000 kg (72/74/74T) kg
Max. felszállótömeg	33 000 kg
Hajtómű
Hajtómű	2 db Lotarjov D–36 gázturbinás sugárhajtómű
Tolóerő	2×63,7 kN
Repülési jellemzők
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Max. sebesség	705 km/h
Utazósebesség	600 km/h
Hatótávolság	4800 km
Legnagyobb repülési magasság	11 800 m
Háromnézeti rajz
A Wikimédia Commons tartalmaz An–72 témájú médiaállományokat.

Az An–72 (NATO-kódja Coaler) az Antonov tervezőiroda (OKB–153) által kifejlesztett STOL-képességű teherszállító repülőgép. Az An–26 leváltására fejlesztették ki, azonban széleskörűen nem terjedt el. Sorozatgyártása 1985–1992 folyt a Harkivi Repülőgépgyárban. Az alapváltozatból összesen 195 darab készült. Továbbfejlesztett változata az An–74, amelynek gyártása napjainkban is folyik.

A típuson a Coandă-hatás hasznosítása miatt a két sugárhajtóművét a szárnyfelek felső síkjára építették. A kiáramló forró égésgázok miatt azonban titánötvözetű acéllemezeket kellett beépíteni. A Coandă-hatás szerint a kiáramló gázok követik a fékszárny felső felületét, ezzel érik el a tolóerővektor-eltérítést, mellyel csökkenteni tudják a nekifutási hosszt felszálláskor. Leszállás után a hajtóműveken sugárfékek vannak felszerelve, mellyel a kigurulási úthossz csökkenthető. Magát az elvet az Amerikai Légierő Advanced Medium STOL Transport (AMST) programja révén két példányban megépített Boeing-prototípus, az YC–14 hasznosította, hasonló aerodinamikai elrendezéssel.

A típus vállszárnyas elrendezésű, orrsegédszárnnyal és kettős réselésű fékszárnyakkal felszerelve, a vízszintes vezérsíkjai a függőleges vezérsík tetején lettek elhelyezve („T”-elrendezésű), V-beállítási szöge 0. Futóműve tricikliszerű, a főfutóműve tandemelrendezésben két párból áll, futószáranként dupla kerekekkel. Erős futóműve miatt képes füves, homokos futópályán is üzemelni. A tehertér csak hátulról rakodható, hagyományosan, lehajtható rámpán keresztül. 7,5 tonna feletti árut képes teherdobással repülés közben kijuttatni, a tehertérben utasülések elhelyezésével 52 fő szállítható.

1997 és 1998 év elején a Dakar-ralin két példány részt vállalt a járművek szállításában. 1999-től négy gép állandó tagja a rali bérelt teherszállító-flottájának.

A típust több nyugat-európai minőségtanúsító vállalat is rendszerbe vette (német, olasz, francia).

Továbbfejlesztett változata az An–74, amely csak kis mértékben tér el az alaptípustól. VIP-változata nem hasznosítja a Coandă-hatást, a szárnyfelek alá függesztett gondolában kaptak helyet a hajtóművei.

Egy kísérleti légtérellenőrző változat is készült, melynél az előre döntött függőleges vezérsík tetején helyezték el a körbeforgó antennagondolát. Ez az An–71, rendszeresítésére nem került sor, a prototípus első felszállása 1985. július 12-én történt. Ez napjainkban a kijevi Ukrán Állami Repülési Múzeumban van kiállítva.

Megrendelő és üzemeltető országok

Katonai célú üzemeltetők

• Egyiptomi Légierő: 1 + 2 darab An–74T–200A (+ 6 rendelés alatt)
• Grúz Légierő
• Iráni Légierő: 4 darab An–74TK–200, 7 darab An–74T–200
• Moldáv Légierő: 2 darab
• Líbiai Légierő: (LAAF 722)
• Orosz Légierő
• Ukrán Légierő: 26 darab
• ENSZ

Jegyzetek

Források

A Wikimédia Commons tartalmaz An–72 témájú médiaállományokat.

További információk

• Az Ugolok nyeba lexikon cikkei:
  • An–71
  • An–72
  • An–72P
  • An–74
  • An–74D
  • An–74MP
  • An–74T–100
  • An–74T–200
  • An–74TK–100
  • An–74TK–200
  • An–74TK–300
  • An–74VIP
• Az első, sugárhajtóműves Antonovok – JETfly.hu