Arab Liga

Arab Államok Ligája
جامعة الدول العربية
Ǧāmiʿa ad-Duwal al-ʿArabiyya
Az Arab Liga zászlaja
Az Arab Liga zászlaja
Arab Liga címere
Arab Liga címere

FővárosaKairó
é. sz. 30° 02′ 41″, k. h. 31° 13′ 59″Koordináták: é. sz. 30° 02′ 41″, k. h. 31° 13′ 59″
Legnagyobb városKairó
Vezetők
FőtitkárAhmed Abúl Gheit
Az Arab Parlament elnökeAli al-Dakbási
Soros elnöka tagállamok rotációs rendszerben
Hivatalos nyelvarab
Népesség
Népszámlálás szerintismeretlen
Becsült423 000 000 fő (2016)
Népsűrűség27,17 fő/km²
GDP(2016)
Összes6,484 billió dollár (4.)
Egy főre jutó9347 dollár
Földrajzi adatok
Terület13 132 327 km²
Egyéb adatok
A Wikimédia Commons tartalmaz Arab Államok Ligája témájú médiaállományokat.

Az Arab Államok Ligája (arabul: جامعة الدول العربية, Ǧāmiʿa ad-Duwal al-ʿArabiyya) vagy rövidebben: Arab Liga (angolul: League of Arabic States, rövidítve: LAS), arab többségű államok regionális nemzetközi szervezete. Az öt állam – Egyiptom, Szíria, Irak, Libanon és Jordánia – által aláírt alexandriai egyezmény hozta létre 1945. március 22-én az egyiptomi Alexandriában, az unió alapításához azonban nem sokkal később már Szaúd-Arábia, Észak-Jemen és Palesztina is csatlakozott, így ezt a nyolc országot tekintik alapítónak. Jelenleg 22 tagállama van, bár Szíria tagságát 2011-ben fölfüggesztették. Struktúrájában hasonlít az Amerikai Államok Szervezetére, az Európa Tanácsra és az Afrikai Unióra. Elsődlegesen politikai célból jött létre, azonban a tagság kulturális, földrajzi és nyelvi hasonlóságokon és közelségen alapul. Célja az együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás előmozdítása; a gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális és katonai együttműködés fejlesztése. Székhelye az arab világ központjában, Egyiptom fővárosában, Kairóban található.

Tagállamok és megfigyelők

Az Arab Liga tagállamai

Az Arab Liga jelenlegi tagjai (és a belépésük dátuma):

A Liga székhelye

Az alapítók eredeti szándéka szerint Kairó a szervezet székhelye. Egyiptom tagságát az 1979. március 26-án aláírt egyiptomi-izraeli békeszerződés miatt felfüggesztették, a szervezet titkárságát pedig ideiglenesen átköltöztették Tuniszba. 1989-ben Egyiptom tagságát visszaállították, így a titkárság visszatért eredeti székhelyére Kairóba.

A Liga szervezete

Tanács

Az Arab Liga központi irányító szerve az Arab Államfők Tanácsa (Arab Liga Tanácsa), amelynek munkáját különböző szakbizottságok (Politikai Bizottság, Szociális Bizottság, Egészségügyi Bizottság, Kulturális Bizottság, Igazságügyi Bizottság, Arab Nők Bizottsága, Emberi Jogok Bizottsága stb.) segítik. Az alapító okirat szerint a Tanács évente kétszer ülésezik (márciusban és szeptemberben). Ezen felül, ha a szükség úgy hozza, legalább két tagállam kezdeményezheti rendkívüli ülés összehívását.

Titkárság

Az adminisztratív ügyek vitelére, a csúcstalálkozók és a költségvetés előkészítésére a Titkárság hivatott. A Titkárság élén a főtitkár áll, akit a Tanács kétharmados többséggel választ meg öt évre (ennek letelte után újraválasztható). A ligát a főtitkár (vagy megbízottja) képviseli a különböző nemzetközi szervezeteknél, konferenciákon, szerződéskötéskor.

Az Arab Liga főtitkárai
Név Nemzetisége Jelölve Jelölés vége
Abdul Rahman Hassan Azzam egyiptomi 1945 1952
Abdul Khlek Hassouna egyiptomi 1952 1972
Mahmoud Riad egyiptomi 1972 1979
Chedi Klibi tunéziai 1979 1990
Dr. Ahmad Esmat Abd al Meguid egyiptomi 1991 2001
Amr Moussa egyiptomi 2001 2011
Nabil Elaraby egyiptomi 2011 2016
Ahmed Aboul Gheit egyiptomi 2016 hivatalban

Parlament

2005 márciusában az algíri csúcsértekezleten döntöttek a Arab Parlament létrehozásáról. Alakuló ülését 2005. december 27-én tartotta Kairóban. A Parlament állandóan ülésezik majd székhelyén, Damaszkuszban. Lényeges eltérés az Európai Parlamenttől, hogy a képviselőket nem közvetlenül választják, hanem a tagállamok delegálják őket. A teljes jogú tagállamok mindegyike 4-4 tagot delegál a testületbe, amelynek így 88 tagja van. A képviselők mandátuma öt évre szól. Az Arab Parlament, az alapítók szándéka szerint egyelőre csak tanácsadói jogkörrel rendelkezik politikai, gazdasági, biztonsági és emberi jogi kérdésekben.

Szakosított intézmények

  • Arab államok Műsorszóróinak Szövetsége – Arab States Broadcasting Union (ASBU)[6] Székhely: Tunisz
  • Arab Liga Nevelésügyi, Kulturális és Tudományos Szervezet – Arab League Educational, Cultural, and Scientific Organization (ALECSO). Székhely: Tunisz
  • Arab Tanulmányok Központja – Arab Centre for the Study of Arid Zones and Dry Lands (ACSAD)[7] Székhely: Damaszkusz
  • Mezőgazdasági Fejlesztés Arab Szervezete – Arab Organization for Agricultural Development (AOAD)[8] Székhely: Kartúm
  • Arab Ipari Fejlesztés és Bányászat Szervezete – Arab Industrial Development and Mining Organization (AIDMO)[9] Székhely: Rabat
  • Arab Adminisztratív Fejlesztés Szervezete – Arab Administrative Development Organization (ARADO)[10] Székhely: Kairó
  • Arab Munkaügyi Szervezet – Arab Labor Organization (ARALO) [11] Székhely: Kairó
  • Arab Atomenergia Ügynökség – Arab Atomic Energy Agency (AAEA). Székhely: Tunisz
  • Arab Belügyminiszterek Tanácsa – Arab Interior Ministers Council (AIMC)[12] Székhely: Tunisz
  • Arab Műholdas Hírközlési Szervezet – Arab Satellite Communications Organization (ARABSAT) [13] Székhely: Rijád
  • Arab Polgári Repülési Bizottság – Arab Civil Aviation Commission (ACAC).[14] Székhely: Rabat
  • Arab Gazdasági Egység Tanácsa – Council of the Arab Economy Unity (CAEU)[15] Székhely: Kairó
  • Arab Kőolaj-exportáló Országok Szervezete – Organization of Arab Petroleum Exporting Countries (OAPEC)[16] Székhely: Kuvait
  • Arab Tudományos és Technológiai Akadémia – Arab Academy for Science and Technonlogy (AAST)[17] Székhely: Alexandria
  • Pánarab Beruházás-biztosító Társaság – Inter-Arab Investment Guarantee Corporation (IAIGC)[18] Székhely: Kuvait
  • Arab Valutaalap – Arab Monetary Fund (AMF)[19] Székhely: Abu-Dzabi
  • Gazdasági és Szociális Fejlesztés Arab Alapja – Arab Fund for Economic and Social Development (AFESD)[20] Székhely: Kuvait
  • Arab Bank Afrika Gazdasági Fejlesztésért – Banque Arabe pour le Développement Économique en Afrique (BADEA)[21] Székhely: Kartúm
  • Mezőgazdasági Befektetések és Fejlesztések Arab Hatósága – Arab Authority for Agricultural Investment and Development (AAAID)[22] Székhely: Kartúm

Csúcsértekezletek

A fontos nemzetközi kérdéseket a tagállamok államfői, külügyminiszterei csúcsértekezleteken vitatják meg.

  1. 1964. január 13–17 Kairó, Egyiptom
  2. 1964. szeptember 5–11 Alexandria, Egyiptom
  3. 1965. szeptember 13–17 Casablanca, Marokkó
  4. 1967. augusztus 29. Kartúm, Szudán
  5. 1969. december 21–23 Rabat, Marokkó
  6. 1970. szeptember 21–27 Kairó, Egyiptom
  7. 1973. november 26–28 Algír, Algéria
  8. 1974. október 29. Rabat, Marokkó
  9. 1976. október 17–28 Rijád, Szaúd-Arábia
  10. 1976. október 25–26 Kairó, Egyiptom
  11. 1978. november 2–5 Bagdad, Irak
  12. 1979. november 20–22 Tunisz, Tunézia
  13. 1980. november 21–22 Amman, Jordánia
  14. 1982. szeptember 6–9 Fez, Marokkó
  15. 1985. szeptember 7–9 Casablanca, Marokkó
  16. 1987. november 8–12 Amman, Jordánia
  17. 1988. június 7–9 Algír, Algéria
  18. 1989. június 23–26 Casablanca, Marokkó
  19. 1990. március 28–30 Bagdad, Irak
  20. 1990. augusztus 9–10 Kairó, Egyiptom
  21. 1996. június 22–23 Kairó, Egyiptom
  22. 2000. október 21–22 Kairó, Egyiptom
  23. 2001. március 27–28 Amman, Jordánia
  24. 2002. március 27–28 Bejrút, Libanon
  25. 2003. március 1. Sarm es-Sejk, Egyiptom
  26. 2004. május 22–23 Tunisz, Tunézia
  27. 2005. március 22–23 Algír, Algéria
  28. 2006. március 28-30 Kartúm, Szudán
  29. 2007. március 27-28 Rijád, Szaúd-Arábia

A liga tevékenysége

Széles körű szervezeti lehetőségei ellenére nem tartozik a hatékony szervezetekhez. Ennek legfőbb oka a tagállamok nagyfokú különbözősége. A megosztottság leginkább a vallásosság (mérsékelt és konzervatív szárny), a politikai rendszer (köztársaság-monarchia) és Izraelhez való viszonyulás (elismerni vagy sem) tekintetében nyilvánul meg.

Fennállása óta a szervezet csupán két alkalommal, 1961-ben Kuvait függetlensége érdekében (éppen az alapító Irak agressziója ellen), illetve 1976-ban Libanon polgárháborús állapotának megszüntetése érdekében volt képes egységesen és hatékonyan fellépni. Nem sikerült megakadályozni az Egyesült Arab Köztársaság intervencióját Tunéziában, Libanonban, Jordániában és Szíriában. Az 1963-ban sikertelenül lépett fel a marokkói-algériai konfliktusban, később a jemeni polgárháborúban. 1990-ben pedig az iraki-kuvaiti háborúban volt képtelen egységes álláspont kialakítására.

2001. szeptember 11-e óta a helyzet nem sokat változott. A terrorizmust hivatalosan elítélik, de mindegyik állam mást ért terrorizmus alatt. Pozitív előrelépés, hogy az 1990-es években a liga több gazdasági megállapodást kötött az Európai Unióval, illetve latin-amerikai államokkal.

Jegyzetek

  1. Tagságát 1979–1989 között felfüggesztették
  2. Transzjordánia néven szerepelt (1949-ig)
  3. Észak-Jemen 1945-től, Dél-Jemen 1967-től rendes tag. Helyüket 1990-től az újraegyesült Jemeni Köztársaság vette át.
  4. Mivel Marokkó jelenleg megszállva tartja Nyugat-Szaharát, ezért az utóbbi is de facto az Arab Liga tagja, mindenesetre ez vitatott kérdés, ezért a mellékelt térképen Nyugat-Szahara területe csíkozva szerepel.
  5. Képviseletét a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PSZF) látta el az önálló Palesztina (Palesztin Hatóság) megalakulásáig.
  6. Arab States Broadcasting Union, ASBU
  7. Arab Centre for the Study of Arid Zones and Dry Lands (ACSAD)
  8. Arab Organization for Agricultural Development (AOAD) Archiválva 2006. január 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
  9. Arab Industrial Development and Mining Organization (AIDMO)
  10. Arab Administrative Development Organization (ARADO), Archiválva 2006. január 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
  11. Arab Labor Organization (ARALO)
  12. Arab Interior Ministers Council (AIMC)
  13. Arab Satellite Communications Organization (ARABSAT)
  14. Arab Civil Aviation Commission, ACAC
  15. Council of the Arab Economy Unity (CAEU)
  16. Organization of Arab Petroleum Exporting Countries (OAPEC)
  17. Arab Academy for Science and Technonlogy (AAST)
  18. Inter-Arab Investment Guarantee Corporation (IAIGC)
  19. Arab Monetary Fund (AMF)
  20. Arab Fund for Economic and Social Development (AFESD)
  21. Banque Arabe pour le Développement Économique en Afrique (BADEA)
  22. Arab Authority for Agricultural Investment and Development (AAAID)

További információk

Commons:Category:League of Arab States
A Wikimédia Commons tartalmaz Arab Liga témájú médiaállományokat.