Az elektromosság története
Az elektromosság története (Shock and Awe: The Story of Electricity) | |
Műfaj | ismeretterjesztő |
Műsorvezető | Jim Al-Khalili |
Narrátor | Jim Al-Khalili |
Ország | ![]() |
Nyelv | angol |
Epizódok | 3 |
Gyártás | |
Vezető producer | Tina Fletcher-Hill Catherine McCarthy |
Producer | Steve Crabtree |
Részenkénti játékidő | 45 perc (epizódonként) |
Gyártó | Open University és BBC |
Sugárzás | |
Eredeti adó | BBC Four |
Eredeti sugárzás kezdete | 2011. október 6. |
Első magyar adó | Viasat History |
Korhatár | ![]() |
További információk | |
Az elektromosság története (angolul: Shock and Awe: The Story of Electricity)[1] egy háromrészes brit televízió-sorozat, amely az elektromosság felfedezésének történetét és a hozzá kapcsolódó kísérletek sorozatát mutatja be. A sorozat a Open University és a BBC társprodukciójában készült, premierjére 2011 októberében a BBC Four csatornán került sor. A műsor narrátora Jim Al-Khalili.
Epizódok
- Spark: az úttörők hogyan oldották fel az elektromosság rejtélyeit, és milyen furcsa eszközöket építettek annak létrehozására.
- The Age of Invention: a mágnesség és az elektromosság kapcsolatának kihasználása hogyan változtatta meg a világot.
- Revelations and Revolutions: évszázados kísérletezés után, hogyan értettük meg végre az elektromágnességet.
Spark
Az első részben Al-Khalili bemutatja az elektromosság megértésének történetét, és erejének kihasználását.[2][3] Az epizód a következő "természet filozófusok" eredményeit fedi le: Francis Hauksbee, Stephen Gray, Musschenbroek, Benjamin Franklin, Henry Cavendish, Galvani, Volta és Humphry Davy.[4]
A műsor Hauksbee találmányával, a statikus elektromosság-generátorral, majd a nagy gondolkodóknak történt, azt követő bemutatójával kezdődik.[5] Magában foglalja Franklin munkásságát és a villám befogására és megszelídítésére irányuló kísérletét.[6] A történet ezután Cavendish vizsgálatával folytatódik, az elektromos sokkot okozó torpedó halakkal.[7] Al-Khalili kifejti a Volta felfedezését - egy réz érme és egy ezüst kanál egyidejű megnyalása bizsergető érzést hoz létre - követő elektromos akkumulátor kifejlesztését.[5] A műsor az elektromosság kereskedelmi célú felhasználásának területén tett áttörő felfedezéssel zárul:[8] Humphry Davy bemutatta az első karbon-ívlámpát a Royal Institution tagjai előtt.[5]
The Age of Invention
A második epizódban Jim professzor kitér azokra a tudósokra, akik felfedezték az elektromosság és a mágnesség közti kapcsolatot, ami aztán az elektromos energia termelésének módjához vezetett: Hans Christian Ørsted, Michael Faraday, William Sturgeon és Joseph Henry.[9]
A kereskedelmi alkalmazások fejlesztése Samuel Morse-al indult, és Al-Khalili elmeséli az 1866-os transzatlanti kábel történetét; majd az "áramháborút": Thomas Alva Edison egyenáramának és Nikola Tesla váltóáramának rivalizálását, melybe George Westinghouse is beleszólt.[10]
Revelations and Revolutions
Az utolsó részben Al-Khalili végigvezeti az elektromosság történetét napjainkig; bemutatva James Clerk Maxwell, Heinrich Hertz, Oliver Lodge, Jagadish Bose, William Crookes, Herbert Mataré & Heinrich Welker, és William Shockley eredményeit.
Jegyzetek
- ↑ Port.hu: Az elektromosság története. (Hozzáférés: 2013. február 2.)
- ↑ Gerard Gilbert. „Pick of the day”, The Independent, 2011. október 1.
- ↑ Tom Sutcliffe. „Last Night's TV: Hidden/BBC1, Shock and Awe: the Story of Electricity/BBC4”, The Independent, 2011. október 7. (Hozzáférés: 2013. február 2.)
- ↑ Alex Hardy. „Digital choice”, The Times, 2011. október 1.
- ↑ a b c Tom Sutcliffe. „Secrets and lies are worth investigating”, The Independent, 2011. október 7.
- ↑ Andrew Mueller. „G2: Television”, The Guardian, 2011. október 6.
- ↑ „Digital choice”, The Daily Telegraph, 2011. október 1.
- ↑ Gerard Gilbert. „Critic's Choice”, The Independent, 2011. október 6.
- ↑ „Digital choice”, The Daily Telegraph, 2011. október 8.
- ↑ John Dugdale, Sally Kinnes. „Choice”, Sunday Times, 2011. október 9.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Shock and Awe: The Story of Electricity című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.