Bónisfalva
| Bónisfalva (Bonisdorf) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Burgenland |
| Rang | Vasdobra településrésze |
| Járás | Vasdobra |
| Alapítás éve | 1366 |
| Polgármester | Helmut Sampt (ÖVP) |
| Irányítószám | 8385 |
| Forgalmi rendszám | JE |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 50′ 33″, k. h. 16° 02′ 26″Koordináták: é. sz. 46° 50′ 33″, k. h. 16° 02′ 26″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bónisfalva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bónisfalva (németül: Bonisdorf, szlovénül: Bonasna) Vasdobra településrésze, egykor önálló község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Gyanafalvi járásban.
Fekvése
A Gyanfalvától 14 km-re délnyugatra, Burgenland déli csücskében, a szlovén határ mellett fekszik.
Története
A települést 1366-ben "Villa Banafalua iugta tenuta castri Dobra" néven Lendva várának tartozékai között említik először.[1] Később a dobrai uradalom része lett. 1607-től a dobrai uradalommal együtt a Batthyány család birtoka. 1720-ban 6 házat számláltak a településen. 1787-ben 38 házában 201 lakos élt. 1830-ban 29 háza volt 238 lakossal. 1857-ben 24 házat és 239 lakost számláltak itt.
Vályi András szerint " BONDORF. vagy Bonisdorf. Német falu Vas Vármegyében, birtokosa Gróf Battyáni Uraság, lakosai katolikusok, nem meszsze fekszik Mór vizétöl, határjának nevezetes termékeny voltához képest, első Osztálybéli."[2]
Fényes Elek szerint " Wanersdorf, német falu, Vas vmegyében, a dobrai uradalomban: 220 kath., 13 evang. lak."[3]
1910-ben 241, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott. A békeszerződések Ausztriához csatolták. 1971-ben közigazgatásilag Vasdobrához csatolták. 2001-ben 123 lakosa volt.
Az irodalomban
- Bónisfalva a címadó helyszíne Móra Ferenc azonos című publicisztikájának (megjelent a Szeged című lapban 1923. augusztus 10-én, illetve a Memento című gyűjteményes kötetben). Az írás – a benne foglaltak alapján – annak apropóján született, hogy a bónisfalvaiak egy sajtóhír szerint 3200%-os pótadó kivetését vállalták saját magukra, hogy a településnek iskolája legyen. Az írás kezdetben látszatra kifigurázza a bónisfalvaiakat, akik e lépésükkel „megsértették a nemzeti virtust”, de valójában inkább példaként állítja őket az egész nemzet elé.
Jegyzetek
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
