Baktalórántháza

Baktalórántháza
Fallal övezett szép park mélyén áll a késő klasszicista stílusú Dégenfeld-kastély
Baktalórántháza címere Baktalórántháza zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Baktalórántházi
Jogállás	város járásszékhely
Polgármester	Nagy Lajos (BVSZ)[1]
Irányítószám	4561
Körzethívószám	42
Testvértelepülései	Lista Łańcut[2] Ráckeve Gyergyócsomafalva község
Népesség
Teljes népesség	3526 fő (2023. jan. 1.)[3]
Népsűrűség	112,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	35,24 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 59′ 51″, k. h. 22° 04′ 35″47.9975, 22.07638888888947.997500°N 22.076389°EKoordináták: é. sz. 47° 59′ 51″, k. h. 22° 04′ 35″47.9975, 22.07638888888947.997500°N 22.076389°E
Baktalórántháza Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Baktalórántháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Baktalórántháza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Baktalórántháza város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Baktalórántházai járás székhelye.

Fekvése

A Nyírség középső részén helyezkedik el, a megyeszékhely Nyíregyházától keletre. A környező települések közül Besenyőd 6,5, Vaja 8, Apagy 11, Székely 15, Vásárosnamény pedig 18 kilométer távolságra található.

A közvetlenül szomszédos települések: észak felől Nyírjákó, északkelet felől Rohod, kelet felől Vaja, délkelet felől Kántorjánosi, dél felől Ófehértó, délnyugat felől Besenyőd, nyugat felől Levelek, északnyugat felől pedig Nyírkércs.

Megközelítése

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Nyíregyházától Vásárosnaményon át az ukrán határig húzódó 41-es főút, mely keresztülhalad a központján, így könnyen elérhetővé teszi az ország távolabbi részei felől is.

A környező települések közül Nyírbátorral a 493-as főút, Nyírkércsen át Székellyel a 4104-es, Nyírjákóval és Anarccsal a 4105-ös utak kötik össze, Flóratanya nevű, különálló, délkeleti fekvésű városrészére pedig a 49 153-as számú mellékút vezet.

A hazai vasútvonalak közül a várost a Nyíregyháza–Vásárosnamény-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Baktalórántháza vasútállomás a belterület déli szélén helyezkedik el, a flóratanyai országút vasúti keresztezése közelében; közvetlen közúti elérését az abból kiágazó 49 325-ös számú mellékút teszi lehetővé.

Története

Baktalórántháza és környéke az itt talált leletek alapján már ősidők óta lakott helynek számít.

1932-ben két település, Nyírbakta és Lórántháza egyesítésével jött létre.

Nyírbakta nevével írásban V. István adománylevelében találkozhatunk 1282-ben, melyben Bogdai Illés comesnek adományozza a szomszédos Kiskércs nevű birtokot.

1310-ben a Balog-Semjén nemzetségbeli Ubul unokája Mihály fia István adományozott birtoka, de két birtokostársa tiltakozik beiktatása ellen, ezért a Kállaiak Baktát átengedik neki, s az övék, s a Kállaiaké marad a 16. század végéig, mikor a Báthori-családé lesz.

1630-ban a Barkóczy és Szentiványi családok kapták meg.

1638-ban Barkóczy László felesége Péchy Anna kapta meg, és már áll kastélya is. Rajta keresztül egy ideig a Péchy család is birtokosa lett, de Bethlen István és Péter is szereztek itt részt.

A Barkóczy részt Barkóczy Krisztina kezével a 17. század végén Károlyi Sándor kapta meg, majd Károlyi Sándor leánya hozományaként a 18. század végén Haller Gábor birtoka lett.

A Haller családbeliektől a Bárczay családra szállt.

Bárczay Annával a 19. század elején Bökönyi Bekk Pálra szállt, majd Bökönyi Bekk Pál fiúsított lánya, Paulina kezével gróf Dégenfeld Imrére szállt, s az övék maradt 1945-ig.

Lórántháza nevét az írásos forrásokban a 16. században említik először.

A település az 1600-as évek elején a Bethlen családbeliek, majd a Rákócziak birtoka.

A falu tulajdonosa a Rákóczi-szabadságharc bukása utáni időktől a Károlyi család, majd a 19. század első évtizedeitől 1945-ig a Degenfeld család birtoka.

Nyírbakta először a 19. század közepén volt a Nyírbaktai járás székhelye, melyet azután csak 1912-ben szerveztek újra. A székhely neve az egyesítést követően 1933-tól lett Baktalórántháza, a járást viszont csak az 1950-es járásrendezés során nevezték át, majd az így létrejött Baktalórántházi járás 1970-ben végül megszűnt.

1912-ben megépült a Baktalórántháza vasútállomást Kisvárda vasútállomással összekötő Kisvárda–Baktalórántháza-vasútvonal - ez 1973. december 31-én megszűnt.

1993-ban kapta meg a városi rangot.

Közélete

Polgármesterei

• 1990-1994: Vida Károly (független)^[4]
• 1994-1998: Vida Károly (Baktalórántházáért Választási Szövetség)^[5]
• 1998-2002: Vida Károly (BVSZ)^[6]
• 2002-2006: Tóth Pál (független)^[7]
• 2006-2010: Nagy Lajos (BVSZ)^[8]
• 2010-2014: Nagy Lajos (BVSZ)^[9]
• 2014-2019: Nagy Lajos (BVSZ)^[10]
• 2019-től: Nagy Lajos (BVSZ)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

2001-ben a város lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,2%-a magyarnak, 24% cigánynak, 0,6% ukránnak mondta magát (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 26,3%, református 33,5%, görögkatolikus 13,6%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 6,1% (19,3% nem válaszolt).^[12]

2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 16,3% cigánynak, 0,3% ukránnak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% örménynek, ruszinnak és szerbnek, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,8% volt református, 22,3% római katolikus, 13,8% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,3% ortodox keresztény, 0,2% evangélikus, 4,2% felekezeten kívüli (25,4% nem válaszolt).^[13]

Nevezetességei

• Római katolikus temploma a 12. század második felében épült. A templom tornyát a 18. században emelték. Falfestményei országos hírűek.
• Református temploma barokk stílusban épült 1730 körül. Tornyát és nyugati bővítését 1844-ben építették klasszicista stílusban. A templomban klasszicista stílusban 1840 körül készült szószék, kegyúri padok és 1800 körüli időből való empire stílusú papi szék található.
• Görögkatolikus templomát 1842-ben késő copf stílusban építették.
• Dégenfeld-kastély műemlékjellegű épület.

Parkjában egyedülálló faritkaságok (páfrányfenyő, kocsányos tölgy, amerikai mocsártölgy, tulipánfa, vasfa, szomorú magaskőris, mézgás éger, magaskőris stb.) találhatók.

• A település mellett van a Baktalórántházi Erdő Természetvédelmi Terület.

Híres emberek

• Nyírbaktán született Nagy Samu, 1905-ig Grosz Salamon (1866 – 1945) erdélyi magyar gyógyszerész, gyógyszerészeti szakíró, lapszerkesztő.
• Nyírbaktán született 1871. május 7-én gr. nagykárolyi Károlyi Gyula politikus, miniszterelnök.
• Itt született 1925-ben Szontagh Pál erdőmérnök

További információk

• Baktalórántháza Önkormányzatának honlapja
• Baktalórántháza hírei^{[halott link]}

Jegyzetek

Kapcsolódó szócikkek