Baló Elemér

Baló Elemér
Született1892. december 5.[1]
Budapest
Elhunyt1970. április 27. (77 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaHeller Katalin
(h. 1923–1970)
Foglalkozásaszínész
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1916)
KitüntetéseiMagyarország Érdemes Művésze díj (1959)
Színészi pályafutása
Aktív évek1912–1970
A Wikimédia Commons tartalmaz Baló Elemér témájú médiaállományokat.

Baló Elemér László Miklós (Budapest, 1892. december 5. – Budapest, 1970. április 27.[2]) magyar színész, érdemes művész.

Életpályája

Budapesten született nagybaconi Baló László és Pap Ilona gyermekeként. 1912-től vett részt a munkásművelődési mozgalomban. 1916-ban végezte el a Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémiát. 1918-ban a Nemzeti Színház tagja lett. Karinthy Frigyes: Holnap reggel című darabjában aratta első sikerét, Olson Irjő szerepében. 1919-ben a magyarországi Tanácsköztársaság alatt vállalt szerepe miatt távoznia kellett a színháztól. A Madách Színház színésze lett, majd 1920-ban az Új Színházban és a Fasori Kabaréban lépett fel. 1921-től 1924-ig a Belvárosi Színházban játszott, 1923. március 6-án Budapesten házasságot kötött Heller Ernő és Rosenberg Nanetta lányával, Katalinnal.[3] 1924–25-ben a Renaissance Színházban, 1925–26-ban ismét a Belvárosi Színházban játszott. 1926–1927-ben az Andrássy úti Színház, 1928 és 1931 között az Új Színház, 1932–1933-ban a Belvárosi Színház tagja volt. 1932-től részt vett a KMP munkájában, emiatt letartóztatták, majd bebörtönözték.[4] 1935-től 1936-ig ismét a Belvárosi Színházban játszott, 1936–37-ben pedig a Magyar Színház színésze volt. 1939–40-ben a Dunaparti Színpadon, 1941–42-ben a Magyar Színházban, 1942-től 1944-ig a Madách Színházban játszott. 1945 és 1961 között a Nemzeti Színház tagja volt. A Magyar Színészek Szabad Szakszervezetének egyik alapítója, 1945-től 1948-ig alelnöke is volt. 1961-ben vonult nyugalomba. 77 évesen tüdőgyulladásban hunyt el.

Színpadi szerepei

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma (1945-): 35; ugyanitt tizenhárom színházi felvételen is látható.[5]

Filmjei

Némafilmek

  • Lyon Lea (1915)
  • Twist Olivér (1919)
  • Fekete kapitány (1920)
  • Egri csillagok (1923)

Tévéfilmek

  • Az igazságtevő (1966)
  • Jöjjön el a te országod (1970)

Játékfilmek

  • Ítél a Balaton (1932) – Toronyőr
  • Kísértetek vonata (1932) – Rádióstiszt
  • Tavaszi zápor (1932) – Kávéházi vendég
  • Vasember (1933) – Pincér
  • Márciusi mese (1934)
  • Meseautó (1934) – Banktisztviselő
  • Budai cukrászda (1935) – Újságárus
  • Café Moszkva (1935) – Orosz férj Szilágyiék rejtekhelyén
  • Elnök kisasszony (1935) – Pincér a kaszinóban
  • Szerelmi álmok (1935) – Hangversenymester
  • Én voltam (1936) – Bruckner Ottó
  • Évforduló (1936) – Öreg nyomdász
  • Két fogoly (1938) – Katonaorvos Oroszországban
  • Uz Bence (1938) – Asztalos
  • 5 óra 40 (1939) – Bírósági jegyző
  • Hat hét boldogság (1939) – Három Garas Asztaltársaság tagja
  • Két lány az utcán (1939) – Éttermi vendég
  • A gorodi fogoly (1940) – Iván
  • A nőnek minden sikerül (1940) – Kucsera Zuárd
  • Gül Baba (1940) – Zarándokvezető
  • Három csengő (1941) – Kálmán, elbocsátott pincér
  • Szeressük egymást (1941) – Gyári munkás
  • Vissza az úton (1941) – Kártyázó férfi
  • Emberek a havason (1942) – Favágó
  • Halálos csók (1942) – Orlando, méregkereskedő
  • Szíriusz (1942) – Sergius professzor
  • Boldog idők (1943) – Főmérnök
  • Machita (1943) – Kémfőnök
  • A tanítónő (1945)
  • Talpalatnyi föld (1948)
  • Tűz (1948)
  • Díszmagyar (1949)
  • Lúdas Matyi (1949) – Boldizsár zsellér
  • Mágnás Miska (1949)
  • Felszabadult föld (1950)
  • Tűzkeresztség (1951)
  • Vihar (1951)
  • Egy pikoló világos (1955)
  • Megöltek egy lányt (1961)

Szinkronszerepe

Év Cím Szereplő Színész Szinkron év
1957 Tizenkét dühös ember (1. magyar szinkron) Kilencedik esküdt Joseph Sweeney 1959

Díjak

Jegyzetek

Források

További információk