Barlangi vakgőte
Barlangi vakgőte | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Barlangi vakgőte a természetes élőhelyén
| ||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Sebezhető | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Proteus anguinus Laurenti, 1768 | ||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||
Elterjedési területe
| ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Barlangi vakgőte témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Barlangi vakgőte témájú médiaállományokat és Barlangi vakgőte témájú kategóriát. |
A barlangi vakgőte (Proteus anguinus) a kétéltűek (Amphibia) osztályának farkos kétéltűek (Caudata) rendjébe, ezen belül a kopoltyús gőtefélék (Proteidae) családjába tartozó Proteus kétéltűnem egyetlen élő faja.
Más elnevezései: barlangi gőte, barlangi változány, emberhal (a délszláv nyelvterületen ez az általános elnevezése), halgyík, halgőte vagy olm.
Előfordulása
Európában, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Szlovénia, Montenegró és Olaszország területén honos. Föld alatti karsztbarlangokban és barlangi tavakban él. Valódi barlanglakó (troglobiont) faj. A troglobiont fajokra jellemzően teljesen alkalmazkodtak a barlangi környezethez. 1935-ben a Postojna-barlang igazgatósága 5 példányt ajándékozott a Baradlának. Az állatokat a barlang egyik vízmedencéjében helyezték el, további sorsuk ismeretlen.
Alfajai
- Proteus anguinus anguinus (Laurenti, 1768)
- Proteus anguinus parkelj (Sket & Arntzen, 1994)
Megjelenése
Testhossza 30 centiméter. Teste vékony, hengeres, lábai rövidek. Mellső lábán három, a hátsón két ujj található. Mivel sötétben él, szeme visszafejlődött, ezért nem lát. Külső kopoltyúja vörös színét kivéve fehér.
Életmódja
Kis férgekkel, rákokkal és halakkal táplálkozik.
Szaporodása
Belső megtermékenyítéssel szaporodik, általában 40 petét rak, melyek 4 hónap múlva kelnek ki.
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2016. január 20.)
- Brehm: Az állatok világa
- Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Budapest, 2005. 36. old.
További információk
- Fejérváry Géza Gyula: Bionomiai megfigyelések a barlangi gőtéről (Proteus anguinus Laur). Különös tekintettel a DOLLO-féle törvényre. Barlangkutatás, 1918. (6. kötet), 1–4. füz. 6–15. old. (Német nyelven 57–68. old.)
- Laurenti, 1768, Spec. Med. Exhib. Synops. Rept.: 37.
- Boulenger, 1882, Cat. Batr. Grad. Batr. Apoda Coll. Brit. Mus., Ed. 2: 85.
- Frost, D. 2008. Amphibian Species of the World: an Online Reference. Version 5.2 (15 July, 2008). Electronic Database accessible at www.research.amnh.org/herpetology/amphibia. American Museum of Natural History, New York, USA. Proteus anguinus
- AmphibiaWeb: Information on amphibian biology and conservation. [web application]. 2010. Berkeley, California: Proteus anguinus. AmphibiaWeb, available at https://amphibiaweb.org/.