Bartalus István
| Bartalus István | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1821. november 23.[1][2] Bálványosváralja |
| Elhunyt | 1899. február 9. (77 évesen)[1][2] Budapest |
| Tevékenység | zenetanár, zenetörténész, népdalgyűjtő |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bartalus István témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bartalus István, (Bálványosváralja, 1821. november 23. – Budapest, 1899. február 9.) magyar zenetanár, zenetörténész, népdalgyűjtő.
Életpályája
Kolozsvárott tanult jogot, bölcsészetet és teológiát és egyidejűleg az ottani konzervatórium növendéke is lett. 1843-tól a zsibói Wesselényi-házban zenei nevelő volt, 1846-tól zongoratanításból élt Kolozsváron. 1851-ben történt Pestre költözése után néhány évig koncertezett, majd 1852-ben Gönczy Pál nevelőintézetének tanára lett. 1858-tól publikált. A Zenészeti Lapok szerkesztőbizottságának tagja (1860-1863), írásait később a Budapesti Szemle és a Koszorú közölte. 1867-ben a Kisfaludy Társaság felvette tagjai sorába. 1875-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Művei
A magyar zenetörténeti kutatás egyik megindítója volt, s munkássága alapvető a magyar zenetudomány történetében. Mint népdalgyűjtő és kutató korának legjelesebb úttörője. Számos zenetörténeti, zenepadagógiai művet írt, és zenetörténeti forráskutatásokat is végzett. Nevezetes a népdalgyűjteménye, bár Bartók Béla és Kodály Zoltán szerint nem tett különbséget a népzene és a népies műzene között. Ő vette rá Arany Jánost, hogy a költő által írt dalokat is megismerhesse a nyilvánosság. Ezen dalok közül dolgoz fel néhányat a Nana Vortex zenekar Arany születésének 200. évfordulóján 2017-ben a Petőfi Irodalmi Múzeum kezdeményezésére.[3]
- Magyar népdalok egyetemes gyűjteménye (I–VII., Bp., 1873–1896);
- 101 magyar népdal (Pest, 1861);
- Gyermek dalhon (Pest, 1862);
- Magyar Orpheus : vegyes tartalmú zenegyűjtemény : XVIII.-XIX. század, Szerk., (Pest, 1869);
- A magyar egyházak szertartásos énekei a XVI. és XVII. században, (Pest, 1869);
- Bartalus István jelentése felsőaustriai kolostoroknak Magyarországot illető kéziratairól és nyomtatványairól a Magyar Akadémiához, (Pest, 1873);
- Thököly, Bercsényi nótái, Rákóczi induló képletei (Pest, 1873);
- A művészet és a nemzetiség : Székfoglaló, (Budapest, 1876);
- Emlékbeszéd Mátray Gábor l. tag felett, (Budapest, 1877);
- Adalékok a magyar zene történetéhez : Bakfark Bálint lantvirtuóz és zeneköltő és Eszterházy Pál egyházi zenekölteményei, (Budapest, 1882);
- Ujabb adalékok a magyar zene történelméhez, (Budapest, 1882);
- A magyar palotás zene és a népdalok (Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben, Magyarország I., Bp., 1887).
Jegyzetek
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Kaszap Atilla, Nana Vortex zenekar. Dankó Rádió interjú
Források
- Magyar néprajzi lexikon I. (A–E). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1977. 230. o. ISBN 963-05-1286-6
- Múlt-Kor
