Baucár

Baucár (Băuțar)
A 19. század közepén épült horizontális vízimalom Baucárról, a kolozsvári skanzenban
A 19. század közepén épült horizontális vízimalom Baucárról, a kolozsvári skanzenban
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKrassó-Szörény
KözségBaucár
Rang községközpont
Irányítószám 327015
Körzethívószám 0255
SIRUTA-kód 51341
Népesség
Népesség1199 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság1
Népsűrűség6,38 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság240 m
Terület187,98 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 31′, k. h. 22° 34′Koordináták: é. sz. 45° 31′, k. h. 22° 34′
Baucár weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

Baucár (románul: Băuțar vagy Bouțar) falu Romániában, Erdélyben, Krassó-Szörény megyében. Alsó- és Felsőbaucár egyesítésével keletkezett, 1977 előtt.

Földrajz

Fekvése

Az Erdélyi Vaskapu nyugati oldalán, a Temes mellékvize, a Bisztra partján, de még a történeti Erdélyben fekszik, északon a Pojána Ruszka, délen a Szárkó-hegység tömbje között. A 68-as főút szeli át, pont félúton található Karánsebes és Hátszeg között, mindkét várostól 35-35 kilométerre.

Éghajlata

Éghajlata kontinentális, az évi átlaghőmérséklet 8 °C körül mozog.

Népessége

Általános adatok

Figyelembe véve, hogy a mai falu Alsó- és Felsőbaucár egyesítésével keletkezett az 1970-es években és hogy 1956 között Alsóbaucárból kivált Cornișoru/Strimba, a népesség száma 1850 óta nem változott lényegesen. 1977-ig lassan emelkedett, azóta valamelyest csökkent.

Etnikai és vallási megoszlás

  • Alsó- és Felsőbaucárnak 1850-ben összesen 1472 lakosa volt, közülük 1394 román és 66 cigány nemzetiségű; 1460 görög és tizenkét római katolikus vallású.
  • 2002-ben 1474 lakosából 1472 volt román nemzetiségű; 1255 ortodox és 209 baptista vallású.

Története

1750-ben említették először, Bouzar néven. 1785-ben 112 házas és 123 nőtlen vagy özvegy férfit, 1790-ben 1048 görögkatolikus hívőt számoltak össze benne.[1] Közigazgatásilag 1811-ben vált ketté Alsó- és Felsőbaucárra, előbbi központja a hagyomány szerint eredetileg a Márga vize mellett feküdt. A felsőbaucáriak hagyományos neve „vălățeni”, az alsóbaucáriaké „ciuleni”.[2] Története első kétszáz évében Hunyad vármegye része volt, csupán az 1968-as közigazgatási rendezéskor csatolták Krassó-Szörény megyéhez. A szocializmus alatt határában csillámpalát bányásztak.

Híres emberek

  • Felsőbaucáron született 1885-ben Beron Gyula festőművész, grafikus.

Képek

  • Leopold Adler/Adler Lipót felvételei a 20. század elejéről: Alsóbaucári női viselet
    Leopold Adler/Adler Lipót felvételei a 20. század elejéről: Alsóbaucári női viselet
  • Tánchoz öltözve
    Tánchoz öltözve
  • Körmenet
    Körmenet

Jegyzetek

  1. ↑ Miskolczy Ambrus – Varga E. Árpád: Jozefinizmus Tündérországban. Budapest, 2013, melléklet
  2. ↑ Alina Ioana Ciobănel – Monica Budiș – Paul Drogeanu: Habitatul: Răspunsuri la chestionarele Atlasului Etnografic Român, vol. 2, Banat, Crișana, Maramureș (București, 2010)

Források

  • Petru Opruț: Voislova [1] PDF