Bern kanton
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Bern kanton | |||
| Kanton Bern | |||
| |||
 | |||
| Fővárosa | Bern | ||
 é. sz. 46° 50′ 24″, k. h. 7° 36′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 50′ 24″, k. h. 7° 36′ 00″ | |||
| Államforma | köztársaság | ||
| Vezetők | |||
| Elnök | Barbara Egger-Jenzer | ||
| Kormányzati alelnök | Hans-Jürg Käser | ||
| Hivatalos nyelv | német és francia | ||
| Beszélt nyelvek | német, francia és olasz | ||
| Autonómia típusa | Kanton a Svájci Konföderáción belül | ||
| Csatlakozás a Svájci Esküszövetséghez | 1353 | ||
| Tagság | Lista (Svájc részeként) ENSZ | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 1 034 977 fő (2018. dec. 31.)[1] | ||
| Rangsorban | Svájcban 2. | ||
| Becsült | 969 299 fő | ||
| Rangsorban | Svájcban 2. | ||
| Népsűrűség | 163 fő/km² | ||
| Rangsorban | Svájcban 15. | ||
| Főbb etnikumok | németek, franciák és regionálisan olaszok | ||
| Vallások | római katolikus, protestáns | ||
| Írástudatlanság | kb. 0,1% és 0,5% között | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 5 959 km² | ||
| Rangsorban | Svájcban 2. | ||
| Időzóna | Közép-európai idő (UTC+1) Közép-európai nyári idő (UTC+2) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem |
svájci frank (CHF) | ||
| Nemzetközi gépkocsijel | BE | ||
| Internet TLD | .ch | ||
| Közlekedés iránya | jobb oldali | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bern kanton témájú médiaállományokat. | |||
Bern (berni Schwitzerdütsch dialektusban Bärn franciául Berne, olaszul Berna) kanton Svájc nyugati részében. Bern kanton fővárosa, Bern egyben Svájc fővárosa is.
Bern kanton Graubünden kanton után a második legnagyobb területű és Zürich kanton után a második legnépesebb svájci tartomány (kanton). Bern kanton elismert nemzeti és hivatalos nyelve a német (a lakosság kb. 84%-a beszéli) és a francia (a lakosság kb. 14-15%-a beszéli). Bern kantonban van egy olasz kisebbség is, akik elsősorban a kanton határainál élnek, elszórtan. Néhányan beszélnek rétorománul is, többségük kétnyelvűségben valamelyik újlatin nyelvvel (olasz vagy francia). 2012-ben a kantonban kb. 1 millió ember élt.
Földrajz és fekvés
Bern kanton úgymond a leghosszabb észak-déli kiterjedése alapján. Bern kanton nagy része az Alpokban fekszik. Északon Jura, Solothurn és Aargau, nyugaton Neuchâtel, Vaud és Freiburg, keleten Luzern, Nidwalden, Obwalden és Uri, valamint délen Valais kantonok határolják.
Bern kantonhoz tartozik Berni Jura, mely Jura régió Bernhez tartozó részeit tömöríti. Jura régió 1979-ben kettévált: Bern kantonból kivált az egy tömbben franciák lakta Jura és önálló svájci kanton lett, míg a többségben franciák és részben németek lakta terület Bern kanton saját "különrégiója" lett, mely Bern kantonon belül különálló etnikai régió, bár közigazgatási értelemben egy kantont alkot Bern-nel együtt.
Történelem
Bővebben: Bern kanton történelme
Államszervezet és közigazgatás
Alkotmány, államforma
Bern kanton államformája közvetlen demokrácia, alkotmányos-parlamentáris köztársaság, mint a többi svájci kanton. Bern kanton legutóbbi, 1993-as alkotmánya a kantont független és autonóm, demokratikus és szociális jogállam, melyben biztosítottak az alapvető emberi jogok, valamint a kisebbségek autonómiája, elsősorban a berni franciák számára, lásd: Berni Jura). Bern kanton nemzetiségi autonómiája elsősorban politikai és kulturális.
Végrehajtás, törvényhozás, igazságszolgáltatás
Törvényhozás
Bern kanton törvényhozó testülete a 160 tagú Nagytanács (Schwitzerdütsch-ül azaz svájcinémetül Grand Rat, franciául Grand Conseil), melynek tagjait arányos képviseleti rendszer alapján választják meg. A kanton alkotmánya a Nagytanácsban helyeket biztosít a francia kisebbség számára. A Nagytanács összetétele a legutóbbi választások után:
- SP – 35 fő
- EVP – 10 fő
- GPS – 16 fő
- PSA – 3 fő
- GLP – 4 fő
- CVP – 1 fő
- FDP – 17 fő
- BDP – 25 fő
- EDU – 5 fő
- SVP – 44 fő
2006 óta létezik Berni Jura Regionális Parlamentje, hogy biztosítsa a Berni Jurában élő franciák autonómiajogait
Végrehajtás
A végrehajtó hatalmat a héttagú Végrehajtó Tanács birtokolja, akiket a választópolgárok választanak meg, mandátumuk 4 éves. A kormányban egy hellyel rendelkezik Berni Jura etnikai régió.
A Végrehajtó Tanács elnöke Barbara Egger-Jenzer (SP), aki az Építészeti, Közlekedési és Energiaügyi Minisztérium minisztere. Helyettese Hans-Jürg Käser (FDP), a Végrehajtó Tanács alelnöke, egyben rendészeti miniszter. Andreas Rickenbacher (SP) a gazdaságügyeket irányítja. Bernhard Pulver (GPS) az Oktatási Minisztérium elnöke, míg Beatrice Simon (BDP) a Bern Kanton Pénzügyi Hivatalát vezető miniszter. Philippe Perrenoud (SP) a kormány kisebb alelnöke, az Egészségügyi és Jóléti Minisztérium elnöke és Berni Jurát vezető miniszter. Christoph Neuhaus (SVP), a hetedik miniszter az Egyházi, Ifjúsági és Népjóléti Minisztérium első embere.
Közigazgatás
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
Etnikai és nyelvi megoszlás
A lakosság kb. 83 vagy 84%-a német, akik a Schwitzerdütsch nyelvet (svájci német) beszélik. A lakosság 13%-a francia, 3%-a olasz. A megmaradt kevesebb mint egy százalék portugál, spanyol, szerb, horvát, angol vagy albán bevándorló.
Vallási megoszlás
Gazdaság
Oktatás és kultúra
Berni Jura
Berni Jura Bern kanton francia nyelvű tartománya, ahol a legutóbbi népszámlálás alkalmával 52 ezer ember élt, többségük francia. Berni Jura Bern kantonon belül autonómiával rendelkezik.
Jegyzetek
- ↑ Bilanz der ständigen Wohnbevölkerung nach Kanton, definitive Jahresergebnisse, 2018. Federal Statistical Office. (Hozzáférés: 2019. augusztus 28.)
