Bezeréte

Bezeréte (Trnavá Hora)
Bezeréte temploma
Bezeréte temploma
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásGaramszentkereszti
Rang község
Polgármester Pavel Kravec
Irányítószám 966 11
Körzethívószám 045
Forgalmi rendszám ZH
Népesség
Teljes népesség1238 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség48 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság450 m
Terület24,55 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bezeréte (Szlovákia)
Bezeréte
Bezeréte
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 36′, k. h. 18° 58′Koordináták: é. sz. 48° 36′, k. h. 18° 58′
Bezeréte weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bezeréte témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bezeréte (1890-ig Trnavahora, szlovákul: Trnavá Hora) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban.

Fekvése

Garamszentkereszttől 8 km-re keletre, a Garam partján fekszik. Saskőkelecsény (Kľačany) és Jálna (Jalná) tartozik hozzá.

Története

1388-ban „Tornaua" alakban említik először. Kezdetben részben a saskői váruradalomhoz tartozott. 1676-tól a bányakamara tulajdona volt. 1534-ben 13 portája, 1601-ben 13 háza állt. 1715-ben malom és 12 adózó háztartás létezett a településen. 1828-ban 34 házában 230 lakos élt, akik erdei munkákkal, mezőgazdasággal, idénymunkákkal foglalkoztak.

Borovszky monográfiasorozatának Bars vármegyét tárgyaló része szerint: „Bezeréte, a Garamvölgyben fekvő tót kisközség, 419 róm. kath. vallású lakossal. A saskői vár tartozéka volt és ennek sorsában osztozott. 1424-ben villa Beserethe néven találjuk említve, a mikor a most is hozzá tartozó Ladnó puszta, villa Lednon néven szerepel. Később a kincstár lett a 23földesura, s ma is az. Kath. temploma Jallna községgel közös és 1775-ben épült. Postája Jallna, távirója és vasúti állomása Garamberzencze."[2]

A trianoni diktátumig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.

Ezután mezőgazdasági jellegű település volt. 1939-ig fűrésztelep működött a településen. 1944-ben lakói támogatták a szlovák nemzeti felkelést. A háborút követően földműveléssel foglalkoztak, illetve a környék ipari üzemeiben (Garamszentkereszt, Zólyom, Körmöcbánya, Saskőváralja) dolgoztak.

Népessége

1880-ban 293 lakosából 7 magyar és 267 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 380 lakosából 19 magyar és 328 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 414 lakosából 34 magyar és 373 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 471 lakosából 36 magyar és 432 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 516 lakosából 515 csehszlovák volt.

1930-ban 547 lakosából 1 magyar és 543 csehszlovák volt.

1970-ben 769 lakosából 767 szlovák volt. Jálnan 294 szlovák, Saskőkelecsényen 218 szlovák élt.

1980-ban 1224 lakosából 1 magyar és 1210 szlovák volt.

1991-ben 1140 lakosából 1 magyar és 1123 szlovák volt.

2001-ben 1127 lakosából 1 magyar és 1082 szlovák volt.

2011-ben 1177 lakosából 1 magyar és 1052 szlovák.

Nevezetességei

  • Római katolikus temploma 1775-ben épült barokk-klasszicista stílusban.
  • Kápolna a 19. század közepéről.
  • Fa harangláb a 20. század elejéről.
  • Területén a Tralaland nevű nagy rekreációs park található.

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. június 26.)

További információk