Biva-tó
Biva-tó | |
![]() | |
Ország(ok) | Japán |
Vízgyűjtő terület | 3843 km2 |
Elsődleges források | Lista
|
Elsődleges lefolyások |
|
Hosszúság | 63,49 km |
Szélesség | 22,8 km |
Felszíni terület | 672 km2 |
Legnagyobb mélység | 104 m |
Víztérfogat | 27,5 km3 |
Tszf. magasság | 84,371 m |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Biva-tó témájú médiaállományokat. | |
A Biva-tó (琵琶湖, Bivako) Japán legnagyobb édesvizű tava. Siga prefektúrában helyezkedik el, Honsú szigetén, Kiotótól északkeletre.
Nagyobb és mélyebb a Balatonnál (alapterülete 672 km², legnagyobb mélysége 104 méter, átlagos mélysége az északi felén 50 méter, a délin 5 méter). Fontos vízi útvonal, jelentős a halászata, és édesvízi gyöngyöt is tenyésztenek benne.
A legenda szerint ugyanaz a földrengés hozta létre (biva vagyis lant alakúra formálva), amelyik a Fudzsi hegyet i. e. 286-ban. Természetvédelmi terület, tájait sok költő, köztük Macuo Basó is megénekelte; állítólag a hajdan a partján álló templomban kezdte írni Muraszaki Sikibu a Gendzsi szerelmeit.
Források
- Gy. Horváth László: Japán kulturális lexikon. Budapest: Corvina. 1999. ISBN 9631347567