Borna vírus

Nem tévesztendő össze a következővel: Barnavirus.
 Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.

A Borna-betegség vagy fertőző agy- és gerincvelő-gyulladás lófélék egy vírusos fertőző betegsége, ami elsősorban lovakat és juhokat támadja és a Borna vírus okozza (BoDV). A vírus a láz, a veszettség és a kanyaró kórokozóival függ össze. Eddig ritka esetekben a vírus emberre is átterjedhet, és súlyos agyhártyagyulladást (enkefalititokat) okoz, amelyek általában halálos kimenetelűek. A bejelentendő állatbetegségek közül a Borna-kór jelentési kötelezettségét Németországban 2011. február 26-i hatállyal eltörölték. 2020 márciusa óta ismét jelentési kötelezettség áll fenn Németországban.

Története

Először Szászország Borna járásában írták le 1885-ben. Innen kapta nevét. 1909-ben Ernst Joest és Kurt Degen a Borna-vírusban elhunyt lovak idegein elváltozásokat találtak, ezek a Joest–Degen-testek.[1]

Járványok alakjában lép fel. Igen súlyos járvány volt az 1896. évi. Más országokban eddig nem észlelték. Streptococcus-faj okozza, de egyik állatról a másikra természetes úton nem vihető át. Az átoltás csak akkor sikerül, ha a streptococcusokat az agyhártyára fecskendezik. A betegség 70-80%-ban halálos. A gyógyulás igen gyakran tökéletlen, amennyiben vakság, vagy egyes izomcsoportok bénulása marad vissza.

Jegyzetek

  1. ↑ Joest E, Degen K (1909). „Über eigentümliche Kerneinschlüsse der Ganglienzellen bei der enzootischen Gehirn-Rückenmarksentzündung der Pferde”. Zeitschrift Infekt. Der Haustiere 6, 348–356. o. 

Források