Brómetán
Brómetán | |||
![]() Brómetán | |||
![]() Brómetán | |||
Más nevek | Etil-bromid, monobrómetán | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 74-96-4 | ||
RTECS szám | KH6475000 | ||
| |||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C2H5Br | ||
Moláris tömeg | 108,97 g/mol | ||
Megjelenés | Színtelen folyadék | ||
Sűrűség | 1,46 g/cm³, 20 °C-on[1] | ||
Olvadáspont | ‒119 °C[1] (154 K) | ||
Forráspont | 38 °C[1] | ||
Oldhatóság (vízben) | 9 g/l (20 °C)[1] | ||
Viszkozitás | 0,402 cP 20 °C-on | ||
Gőznyomás | 0,507 bar (20 °C), 0,730 bar (30 °C), 1,475 bar (50 °C)[1] | ||
Veszélyek | |||
EU osztályozás | Tűzveszélyes (F) Ártalmas (Xn)[1] | ||
NFPA 704 | |||
R mondatok | R11, R20/22, R40[1] | ||
S mondatok | (S2), S36/37[1] | ||
Lobbanáspont | ‒20 °C[1] | ||
Öngyulladási hőmérséklet | 511 °C | ||
Robbanási határ | 6,8–11% | ||
LD50 | 1350 mg/kg (patkány, szájon át)[1] | ||
Rokon vegyületek | |||
Rokon alkil-halogenidek | bróm-metán klór-etán jód-etán | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A brómetán egy halogénezett szénhidrogén, az etán brómozott származéka. Színtelen, illékony, jellegzetes szagú folyadék. Erősen fénytörő. Gyúlékony vegyület. Vízben alig oldódik, de az alkohol és az éter jól oldja.
Kémiai tulajdonságai
Fény hatására elbomlik. A reakció során bróm válik ki, ettől a vegyület barnás színű lesz. Gyúlékony, még az égő cigaretta is lángra lobbantja. Ha lángba jut, erősen mérgező karbonil-bromid (COBr2) képződik.
Élettani hatása
A brómetán kisebb mennyiségben, levegővel keverve érzéstelenítő hatású. Nagyobb mennyiségben mérgezést okoz, ami légzési nehézségekkel és a végtagok remegésével jár. A mérgezés akár halálos kimenetelű is lehet.
Előállítása
Brómetán előállításához etanolhoz először kénsavat, majd kálium-bromidot adnak erős hűtés közben. A képződő brómetánt ledesztillálják. Előállítható brómmal vörösfoszfort tartalmazó abszolút etanolból is.
Felhasználása
Szerves kémiai szintézisekkor alkalmazzák etilezőszernek. Korábban altatószerként használták kisebb műtétekkor.
Források
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet
- Kovács Kálmán, Halmos Miklós: A szerves kémia alapjai