Brušane

Brušane
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeLika-Zengg
KözségGospić
Jogállásfalu
Irányítószám53206
Körzethívószám+385 053
Népesség
Teljes népesség126 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság590 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 29′ 54″, k. h. 15° 16′ 42″44.498333°N 15.278333°EKoordináták: é. sz. 44° 29′ 54″, k. h. 15° 16′ 42″44.498333°N 15.278333°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Brušane témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Brušane falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Gospićhoz tartozik.

Fekvése

Gospićtól légvonalban 10 km-re közúton 11 km-re délnyugatra, a Velebit-hegység lejtői alatt a Dugopolje nevű völgyben fekszik azon út mellett, mely a Velebit középső részén át a Likai-mezőt a tengerparton fekvő Karlobaggal köti össze.

Története

A Velebit-hegységet átvezető úton már a római korban élénk kereskedelmi forgalom volt Vegium és a Lika középső része között. A falu területe már akkor is bővelkedett buja erdőkben és tiszta vizű forrásokban, melyek közül a legismertebbek a Rimsko vrelo, Pavlinovo vrelo, Košna voda, Škvadra és a Zobine voltak. A Rimsko vrelót, azaz a Római forrást 1936-ban szépen kiépítették, de azóta újra felújításra szorul. 1411-ben említik itt a pálosok jelenlétét, akiknek kolostoruk is volt a településen. 1527-ben a vidék több mint százötven évre török megszállás alá került, lakossága elmenekült. A középkori Szent Márton templomot a törökök lerombolták. 1686-ra a terület felszabadult a török uralom alól és a szabaddá vált területre Jerko Rukavina razanaci és Dujam Kovačević vinjeraci kenézek vezetésével még 1683-ban Karlobag vidékére telepedett bunyevácokat telepítettek le itt négy faluba (Brušane, Trnovac, Smiljan és Bužim). 1696-ban Glavinić zenggi püspök megemlíti, hogy a Szent Márton templom romokban áll. 1733-ban Benzoni már azt írja, hogy pár évvel korábban építették újra, tehát a templom újjáépítése 1730 körüli időpontra tehető. Az újonnan érkezettek a likai határőrezredhez, 1765-től az otocsáni ezredhez, azon belül a 11. számú smiljani századhoz tartoztak. Brušane plébániáját 1807-ben alapították, addig a smiljani, majd 1799-től a gospići plébánia filiája volt. A mai plébániatemplomot 1854-ben építették. A katonai határőrvidék megszüntetése után 1881-ben a települést is integrálták a polgári közigazgatásba. A községközpont egészen 1942-ig Smiljanban volt. A falunak 1857-ben 589, 1910-ben 700 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Gospići járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1932. szeptember 7-én itt tört ki a Velebiti felkelés a jugoszláv hatóságok katonai és politikai elnyomása ellen. A felkelés emlékművét 1998. szeptember 7-én avatták fel. 1942. január 14-én a falut elfoglalták a partizánok, felégették a templomot és a plébániaházat is. A templomot Josip Kapš plébános 1962-ben nagy költséggel állíttatta helyre. 1991-ben lakosságának 95 százaléka horvát volt. 1991-ben a független Horvátország része lett. A falunak 2011-ben 135 lakosa volt.

Lakosság

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
589 703 638 712 736 700 618 603 399 383 310 269 220 177 162 135

Nevezetességei

  • Szent Márton püspök tiszteletére szentelt plébániatemploma[4] 1842-ben épült. 1942-ben a partizánok felgyújtották. 1962-ben Josip Kapš plébános helyreállíttatta. 2006-ban Nikola Turkalj plébános a Gospić-Zenggi egyházmegye anyagi segítségével és a hívek közreműködésével új harangtornyot építtetett hozzá. 2009-ben a templomot bádoglemezekkel fedték be és megújult a homlokzat is. Egyhajós épület, sokszögű szentéllyel, a szentélytől nyugatra található sekrestyével, oromzatos harangtoronnyal, a főhomlokzat déli tájolású. A sekrestye emeletén egy tábla található, amelyen felirat olvasható: „OVA JE CRIKVA GRAĐENA 1842. I OVO NAS DVA POBRATIMA JESMO OVU PLOČU NAČINILI I NAPRAVILI CRIKVU” (Ezt a templom 1842-ben épült, és ezt a táblát két testvér állította, akik az egyházat létrehozták.")
  • A „Cimiter pod Glavicom” régészeti lelőhelyet[5] 2002-ben vették nyilvántartásba, amikor a Gospić város területfejlesztési terveihez szükséges természetvédelmi részt készítették. 2018 áprilisában és májusában, a sűrű növényzet kitisztításakor, a volt középkori templom helyén (a helynek különféle elnevezései voltak: Crkvina, Cimiter vagy Cimiter pod Glavicom) egy római urna majdnem teljes fedelét megtalálták, láthatóan másodlagosan beépítve a egykori templom falába. Feltárták templom hajójának falait, melyek alapján a középkori templom előzetesen meghatározott méretei a gótikus szentéllyel együtt 13 x 7 méteresek lennének. Megtalálták a templom oromzatát egykor díszítő rozettát is.
  • A Velebiti felkelés emlékműve 1998-ban készült

További információk

Jegyzetek