Claude Brasseur

Claude Brasseur
SzületettClaude Pierre Espinasse[1]
1936. június 15.[2][3][4][5][6]
Neuilly-sur-Seine[7][8][9]
Elhunyt2020. december 22. (84 évesen)[10][9][11]
Párizs 14. kerülete[9]
ÁlneveClaude Brasseur
Állampolgárságafrancia[12]
HázastársaPeggy Roche (1961. március 27. – 1970)[13]
GyermekeiAlexandre Brasseur
SzüleiOdette Joyeux
Pierre Brasseur
Foglalkozása
  • autóversenyző
  • színházi színész
  • filmszínész
  • bobversenyző
  • televíziós színész
  • színész
Iskolái
  • Cours Simon
  • College of Juilly
Kitüntetései
SírhelyePère-Lachaise temető

Magassága175 cm[17]
Színészi pályafutása
Aktív évek1956–2018
Díjai
César-díjak
Legjobb színész
Rendőrök háborúja (1980)
Legjobb mellékszereplő színész
A svihák,
Sokat akar a szarka... (1977)

A Wikimédia Commons tartalmaz Claude Brasseur témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Claude Brasseur (Párizs, 1936. június 15.Párizs, 2020. december 22.) kétszeres César-díjas francia színész. Fia, Alexandre Brasseur (1971) francia színész.

Életpályája

Szülei: Pierre Brasseur (1905–1972) francia színész és Odette Joyeux (1914–2000) francia színésznő volt; mindketten ismert tagjai voltak a francia színművészvilágnak. A konzervatóriumban színi tanulmányokat folytatott, majd a színpadon szerepelt. 1956-tól szerepelt filmekben. Az 1983-as Dakar-rali résztvevője volt. A 2007-es César-díjátadó házigazdája volt.

Munkássága

Kezdetben főként fiatal suhancokat formált meg derűs alapszínnel, később áttért a karakterfeladatok megoldására. Budapesten is forgatott; a Germinal (1963) új változatában, ahol Pécsi Sándor, Makláry Zoltán és Koncz Gábor is szerepet kapott. 1975-ben készült az Agresszió című krimi, ahol Catherine Deneuve és Jean-Louis Trintignant partnere volt. 1977-ben két filmjét – A svihák és a Sokat akar a szarka… – is César-díjban részesítették. Az 1979-es Rendőrök háborúja című filmje elnyerte a legjobb színésznek járó César-díjat. 2003–2007 között a Franck Keller-sorozat színésze volt.

Filmjei

  • A vidék, ahonnan én jövök (Le pays d'où je viens) (1956)
  • Az Eiffel-torony árnyékában (1959)
  • A nagy érettségi (1959)
  • Szemek arc nélkül (1960)
  • Pierrot, a gyengéd (Pierrot la tendresse) (1960)
  • Kantár a nyakon (1961)
  • A hét főbűn (Les sept péchés capitaux) (1961)
  • A póruljárt tizedes (1962)
  • Germinal (1963)
  • Banánhéj (1963)
  • Külön banda (1964)
  • Egy kis bunyó Párizsban (1966)
  • Catherine (1969)
  • Les nouvelles aventures de Vidocq (1971–1973)
  • Saint Tropez-ba költöztünk (1972)
  • Egy olyan szép lány, mint én (1972)
  • Enyém, tied, kié? (1973)
  • Jégkeblek (1974)
  • Különös háromszög (1974)
  • Agresszió (1975)
  • Veszélyesen élni (1975)
  • Sokat akar a szarka… (1975)
  • A svihák (1976)
  • Barocco (1976)
  • Mind a Paradicsomba kerülünk (1977)
  • A mások pénze (1978)
  • Egyszerű eset (1978)
  • Languszta reggelire (1979)
  • Rendőrök háborúja (1979)
  • Szökés a halál elől (1980)
  • A házibuli (1980)
  • A bankárnő (1980)
  • A védő és a gyilkos (1981)
  • Josepha (1982)
  • Guy de Maupassant (1982)
  • A törvényes erőszak (1982)
  • A házibuli folytatódik (1982)
  • A gazdagság lólába (1983)
  • Emlékek, emlékek (1984)
  • Palace (1985)
  • Pokolra szállás (1986)
  • A cigánylány (1986)
  • Hogyishívják (1986)
  • Dandin (1987)
  • Dancing Machine (1990)
  • Romlott, mint egy angyal (1991)
  • A hercegi vacsora (1992)
  • A horizont peremén (1993)
  • Ipiapacs egy, kettő, három (1993)
  • Le juste (1996–1997)
  • Színészek (2000)
  • Az emberi szeretet teje (2000)
  • Franck Keller (2003–2007)
  • Szívem csücske: Chouchou (2003)
  • Soraya (2003)
  • Malabar hercegnője (2004)
  • Edda (2005)
  • A társam felesége (2005)
  • Bankapók a pácban (2005)
  • Művészlelkek (2006)
  • Kemping (2006)
  • Kék Papagáj (2006)
  • Feltalállak! (2006)
  • Minor őfelsége (2007)
  • Szóval ilyen volt az élet! (2009)

Díjai

Jegyzetek

Források

  • Ábel Péter: Új Filmlexikon, 1. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. 144. old.

További információk