Coprinus

Coprinus
Gyapjas tintagomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
Osztály: Osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes)
Alosztály: Termőréteges gombák (Hymenomycetes)
Rend: Kalaposgombák (Agaricales)
Család: Csiperkefélék (Agaricaceae)
Nemzetség: Coprinus
Pers. ex S. F. Gray
Típusfaj
Coprinus comatus
(O.F. Müll.) Gray
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Coprinus témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Coprinus témájú médiaállományokat és Coprinus témájú kategóriát.

A Coprinus a tintagombák legismertebb, a csiperkefélék (Agaricaceae) családjába tartozó nemzetsége.

Elterjedése

Megjelenése, felépítése

Tönkje egyenes, üreges. A kalapja eleinte kúpos vagy hengeres, később harangforma; a kalap gyakran pelyhes vagy pikkelyes. Az idős és a leszedett gombák kalapja elfolyósodik.

Életmódja, élőhelye

A sok humuszt tartalmazó talajt kedveli; trágyán és növényi maradványokon (például komposzton) is kiválóan megél. Többnyire csoportosan nő. Gyorsan nő, de épp ily gyorsan össze is omlik.

Rendszertani felosztása

Ismertebb fajok:

  • ezüstszálas tintagomba (Coprinus alopecia)
  • ráncos tintagomba (Coprinus atramentarius)
  • gyapjas tintagomba (Coprinus comatus)
  • Coprinus congregatus
  • sereges tintagomba (Coprinus disseminatus)
  • házi tintagomba (Coprinus domesticus)
  • Coprinus extinctorius
  • Coprinus lagopides
  • Coprinus lagopus
  • Coprinus leiocephalus
  • kerti tintagomba (Coprinus micaceus)
  • Coprinus miser
  • fehér tintagomba (Coprinus niveus)
  • Coprinus pellucidus
  • gyenge tintagomba (Coprinus plicatilis)
  • Coprinus radians
  • Coprinus romagnesianus
  • Coprinus truncorum

Korábban ebbe, ma már azonban másik nemzetségbe sorolt faj:

Felhasználása

Emberi fogyasztásra csak néhány faja (mint például a gyapjas tintagomba) alkalmas; egyes tintagombák kimondottan mérgezők. Az ehető fajokat is gyorsan (egy napon belül) el kell készíteni, mert leszedve a többi tintagombához hasonlóan elfolyósodnak. Ezt a tulajdonságukat kihasználva a középkorban a gyakoribb fajok nedvéből jó minőségű tintát készítettek.

Az ehető fajokkal sem szabad alkoholt fogyasztani, mert ezek a gombák koprint tartalmaznak, ami az etil-alkohollal reagálva a kellemetlen részegség tüneteit váltja ki. Ez az úgynevezett antabus-hatás egy-két órával a szeszes ital elfogyasztása után jelentkezik:

  • az arc elvörösödik, majd kékes-lilás színt ölt, és ez a szín a testfelület jelentős részére átterjedhet,
  • a pulzus felgyorsul,
  • a fogyasztó forróságot és szomjúságérzet érez,
  • bágyadtság,
  • beszédzavar.

Ez utóbbi tünetek a hallucinogén anyagok hatására emlékeztetnek.

A gyapjas tintagomba valószínűleg alkalmas a vércukorszint csökkentésére.

Források

.