Dúlóújfalu

	Dúlóújfalu (Dulov)
	; Dúlóújfalu címere
	; Dúlóújfalu címere
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Illavai
Rang	község
Első írásos említés	1257
Polgármester	Jozef Šamaj
Irányítószám	018 52 (pošta Pruské)
Körzethívószám	042
Forgalmi rendszám	IL
	Népesség
Teljes népesség	918 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	169 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	246 m
Terület	5,53 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	<img src="https://maps.wikimedia.org/img/osm-intl,5,48.7,19.8,250x200.png?lang=hu" width="250" height="200" decoding="async" srcset="https://maps.wikimedia.org/img/osm-intl,5,48.7,19.8,250x200@2x.png?lang=hu 2x" alt="Térkép">
	é. sz. 49° 02′ 10″, k. h. 18° 14′ 54″Koordináták: é. sz. 49° 02′ 10″, k. h. 18° 14′ 54″
	Dúlóújfalu weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Dúlóújfalu témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ez a szócikk a szlovák településről szól. Hasonló címmel lásd még: Újfalu (egyértelműsítő lap).

Dúlóújfalu (szlovákul: Dulov) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, az Illavai járásban. Dúló és Pruszkaújfalu egyesülése.

Fekvése

Illavától 4 km-re északra, a Vág jobb partján fekszik.

Története

Dulót 1259-ben említik először, s a középkorban az Egresdy és a gróf Cseszneky család birtoka volt. A későbbiekben a gróf Königsegg család és kisebb nemesek rendelkeztek itt nagyobb földbirtokkal.

Újfalu szintén Egresdy-birtok volt, azonban idővel nemesi községgé alakult, s lakóinak többsége adómentességet élvezett.

Vályi András szerint "ÚJFALU. Trentsén Várm. földes Urai több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik Pruszkához közel, és annak filiája; határja meglehetős."^[2]

Fényes Elek szerint "Dulov, Trencsén vm. tót falu, Pruszkához egy óra, kicsiny de jó határral, 93 kath. lak. F. u. gr. Königsegg. Ut. p. Trencsén."^[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 554 lakosából 526 szlovák, 12 magyar, 6 német és 10 egyéb anyanyelvű lakosa volt. Ebből 542 római katolikus és 12 izraelita vallású volt.

1980-ban 1080 lakosából 1077 szlovák volt.

2001-ben 919 lakosából 906 szlovák volt.

2011-ben 934 lakosából 903 szlovák volt.

2021-ben 918 lakosából 890 szlovák, (+4) cigány, 3 egyéb és 25 ismeretlen nemzetiségű volt.^[4]

Nevezetességei

Római katolikus temploma 2000-ben épült a korábbi egyházi iskola helyén.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ ma7.sk

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Ez a szlovákiai Trencséni kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] 7.sk

[1]

[2]

[3]

[4]

Sablon:Illavai járás m v sz Az Illavai járás települései
Illava (Ilava)
Bolesó (Bolešov) · Borcsic (Borčice) · Dúlóújfalu (Dulov) · Felsőtölgyes (Horná Poruba) · Kasza (Košeca) · Kaszaváralja (Košecké Podhradie) · Köveskő (Kameničany) · Lédec (Ladce) · Máriatölgyes (Dubnica nad Váhom) · Mikosfalva (Mikušovce) · Oroszlánkő (Vršatské Podhradie) · Poroszka (Pruské) · Szalonca (Slávnica) · Szedmerőc (Sedmerovec) · Széppatak (Krivoklát) · Tohány (Tuchyňa) · Újtölgyes (Nová Dubnica) · Vágbánya (Bohunice) · Vöröskő (Červený Kameň) · Zsolt (Zliechov)