Erdélyi Mihály (operettszerző)

Ez a szócikk az operettszerzőről szól. Hasonló címmel lásd még: Erdélyi Mihály (egyértelműsítő lap).
Erdélyi Mihály
Erdélyi Mihály 1920 körül
Erdélyi Mihály 1920 körül
Életrajzi adatok
Született1895. május 28.[1]
Szeged
Származásmagyar
Elhunyt1979. február 1. (83 évesen)
Budapest
Pályafutás
Műfajokoperett
Aktív évek1922–1947, 1955–1958
Tevékenységszínész, színházigazgató, színpadi szerző
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdélyi Mihály témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Erdélyi Mihály (Szeged, 1895. május 28.[2] – Budapest, 1979. február 1.) magyar színész, színházigazgató, színpadi szerző, rendező és balettmester.

Élete

Erdélyi Mihály kőműves és Bárkányi Julianna fia. Az első világháború idején a haditengerészetnél szolgált. Először 1918 novemberében lépett fel a Bebel Színházban, majd 1919-ben fejezte be tanulmányait az Országos Színészegyesület színiiskolájában. Ezt követően vidéki városokban szerepelt egy vándortársulattal, majd 1921–22-ben Kecskeméten, 1922-től 1924-ig pedig Kaposvárott működött. 1922-től már bemutatták operettjeit is. 1925–26-ban a Magyar Műszínkör művésze volt, ahol mint színész, rendező és balettmester dolgozott. 1929–30 nyarán ugyancsak színész és rendező volt, majd 1927-ben a Budapesti Színházhoz szerződött, ahol 1929-ig játszott.

1927 októberétől decemberig vezetője volt a Kőbányai Színháznak (Színkörnek), majd 1930 novemberében az Angyalföldi Színpad élére került. 1932–33-ban fellépett a Bethlen téri Színpadon, ugyanitt mint rendező is dolgozott. Ő nyitotta meg 1933 decemberében a Józsefvárosi, 1934 márciusában az Erzsébetvárosi, 1935 áprilisában pedig az Óbudai Kisfaludy Színházat. Ezután 1938-ban a Márkus Parkszínház igazgatója lett 1944-ig. Közben 1940 májusában a Kőbányai Színház, 1941. június–júliusban pedig a rákosszentmihályi fedett Kertszínház vezetője volt. 1945-ben a Józsefvárosi Színházban dolgozott, 1946-ban rendezőként tevékenykedett a Béke Színházban, majd 1947-ben visszavonult, azonban 1955-től a József Attila Színházban, 1957-től 1959-ig a Magyar Néphadsereg Színházában még színpadra lépett.

Librettistaként, zeneszerzőként autodidakta volt. A címadáshoz különösen nagy érzéke volt. „Erdélyi Mihály olcsó színházat adott, nagyszerű művészeket léptetett fel. És dallamai bizonyos években »városi népdallá« váltak.”[3]

Ismertebb dalai

  • A Dunaparton este zene szól
  • A házunktetején zsupfödél van
  • A János-hegynek hegye van
  • A vén Tabánban
  • Adjál kölcsön 50 pengőt holnapig
  • Aranysárga falevél
  • Az ember egy léha, egy könnyelmű senki
  • Bajtárs, ma még tán
  • Bevonuló csárdás
  • Bogyó, bogyó
  • Boldog én az életben
  • Búskomor a liba
  • Com, com, com
  • De korán van záróra
  • Én lassan öregszem
  • Én legszívesebben ma lefeküdnék
  • Ezer csók a jelsó
  • Fenyő, fenyő, jaj de magas fenyő
  • Giling-galang szól a harang (Albus szappanreklám)
  • Göncölszekér az égen egy percig megállj még
  • Hawaii gitáron de szép a tangó
  • Jóska, levelet hozott a posta
  • Katókám édes
  • Kék nefelejcs el ne felejts
  • Kincses Kolozsváron
  • Künn a dorozsmai határban (Puszta fox) – a zeneszerző legismertebb dala, mely nemzetközileg is híressé vált, mások mellett Rökk Marika tette ismertté. A dal spanyol változatának Amor en Budapest a címe.
  • Legszebb város Batyi
  • Legyen úgy, mint régen volt
  • Lesz még nekünk
  • Lombos fákon rigófészek
  • Mért fáj a szívem
  • Mint egy koldus úgy állok az ablakod alatt
  • Ne legyen tavasz
  • Ne tudjad meg soha, mi a nehéz bánat
  • Nem messze van innen Pilis
  • Nem tudom én, mi van velem
  • Nem vagyok én már az, aki voltam
  • Nincs énnékem fogatom
  • Nincsen szíja a bakancsomnak
  • Nincsen szóda a borban
  • Országúton hosszú a jegenyesor
  • Sárban masírozik a baka
  • Sárgarázből van a pipakupakom
  • Sárgarigófészek
  • Szárnya, szárnya
  • Szép aszonyom, bevallhatom
  • Szomorú nyárfalevél
  • Te vagy az édes
  • Toponári Mári
  • Vedd le a kalapod a honvéd előtt

Főbb művei

Erdélyi Mihály: Legyen úgy, mint régen volt. Erzsébetvárosi Színház. Honthy Hanna, Jávor Pál.
Latabár Kálmán, Fejes Teri és ifj. Latabár Árpád Erdélyi Mihály: Sárgarigófészek című operettjében
  • Hazudik a muzsikaszó (1922, csak a librettó Erdélyitől, zene: Neumann Ferenc)
  • Mintha álom volna (1923)
  • Napkelet rózsája (1925)
  • Mit susog a fehér akác? (1929)
  • Tahi Tóth Veronika (1931)
  • Túl a Dunán Baranyában (1931)
  • Szaturnusz (1932)
  • Délibáb kisasszony (1932)
  • Sirokkó (1932)
  • Kínai fronton (1932)
  • Csókos regiment (1932)[4]
  • Fehérvári huszárok (1933)
  • A csavargólány (1936)
  • Sárgapitykés közlegény (1937)
  • Legyen úgy, mint régen volt (1938)
  • Zimberi-zombori szépasszony (1939)
  • Sárgarigófészek (1940)
  • Vedd le a kalapod a honvéd előtt (1942)
  • A két kapitány (1943)

Színházi szerepeiből

Jegyzetek

  1. ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03609/03843.htm, Erdélyi Mihály, 2017. október 9.
  2. ↑ Születési bejegyzése a szegedi római katolikus keresztelési akv. 219/1895. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. augusztus 25.)
  3. ↑ Gál György Sándor–Somogyi Vilmos: Operettek könyve. Az operett regényes története. 4. jav. bőv. kiad. Budapest, 1976. Zeneműkiadó. 526. l. ISBN 9633301378
  4. ↑ Bethlen Színház

Források

További információk