Erdei egér

Erdei egér
Hollandiai példány
Hollandiai példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Csoport: Glires
Rend: Rágcsálók (Rodentia)
Alrend: Egéralkatúak (Myomorpha)
Öregcsalád: Muroidea
Család: Egérfélék (Muridae)
Alcsalád: Egérformák (Murinae)
Nem: Apodemus
Kaup, 1829
Alnem: Sylvaemus
Faj: A. sylvaticus
Tudományos név
Apodemus sylvaticus
Linnaeus, 1758
Szinonimák
Szinonimák
  • Apodemus albus (Bechstein, 1801)
  • Apodemus algirus (Pomel, 1856)
  • Apodemus alpinus (Burg, 1921)
  • Apodemus bergensis (Krausse, 1921)
  • Apodemus butei Hinton, 1914
  • Apodemus callipides (Cabrera, 1907)
  • Apodemus candidus (Bechstein, 1796)
  • Apodemus celticus (Barrett-Hamilton, 1900)
  • Apodemus chamaropsis (Levaillant, 1857)
  • Apodemus charkovensis (Migulin, 1936)
  • Apodemus clanceyi Harrison, 1947
  • Apodemus creticus Miller, 1910
  • Apodemus cumbrae Hinton, 1914
  • Apodemus dichruroides Miric, 1960
  • Apodemus dichrurus (Rafinesque, 1814)
  • Apodemus dichrurus Cabrera, 1921
  • Apodemus eivissensis Alcover, 1977
  • Apodemus fiolagan Hinton, 1914
  • Apodemus flaviventris (Petrov, 1943)
  • Apodemus flavobrunneus (Hilzheimer, 1911)
  • Apodemus fridariensis (Kinnear, 1906)
  • Apodemus frumentariae Sans-Coma & Kahmann, 1977
  • Apodemus ghia Montagu, 1923
  • Apodemus grandiculus Degerbol, 1939
  • Apodemus granti Hinton, 1914
  • Apodemus griseus (Mina Palumbo, 1868)
  • Apodemus hamiltoni Hinton, 1914
  • Apodemus hayi (Waterhouse, 1838)
  • Apodemus hebridensis (de Winton, 1895)
  • Apodemus hermani Felten & Storch, 1970
  • Apodemus hessei Miric, 1960
  • Apodemus hirtensis (Barrett-Hamilton, 1899)
  • Apodemus ifranensis Saint Girons & Bree, 1962
  • Apodemus ilvanus Kahmann & Niethammer, 1971
  • Apodemus intermedius (Bellamy, 1839)
  • Apodemus isabellinus (Mina Palumbo, 1868)
  • Apodemus islandicus (Thienemann, 1824)
  • Apodemus krkensis Miric, 1968
  • Apodemus larus Montagu, 1923
  • Apodemus leptodus Kretzoi, 1956
  • Apodemus leucocephalus (Bechstein, 1796)
  • Apodemus maclean Hinton, 1914
  • Apodemus maximus (Burg, 1925)
  • Apodemus milleri de Beaux, 1926
  • Apodemus nesiticus Warwick, 1940
  • Apodemus niger (Bechstein, 1796)
  • Apodemus parvus (Bechstein, 1793)
  • Apodemus pecchioli (Pecchioli, 1844)
  • Apodemus reboudia (Loche, 1867)
  • Apodemus rufescens Saint Girons & Bree, 1962
  • Apodemus spadix Fritsche, 1934
  • Apodemus thuleo Hinton, 1919
  • Apodemus tirae Montagu, 1923
  • Apodemus tural Montagu, 1923
  • Apodemus varius (Bechstein, 1796)
  • Apodemus vohlynensis (Migulin, 1938)
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Erdei egér témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei egér témájú médiaállományokat és Erdei egér témájú kategóriát.

Az erdei egér vagy közönséges erdeiegér (Apodemus sylvaticus) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az egérfélék (Muridae) családjába tartozó faj.

A fajra jellemző bevágás a felső elülső fogakon

Előfordulása

Eurázsiában (Skandináviát kivéve) és Észak-Afrikában él. Ázsiában a Himalájáig húzódik elterjedési területe.

Nevével ellentétben az erdőkön kívül megtalálható szántóföldeken, városi parkokban és kertekben is. Magasabb sziklás hegységekben ritkán fordul elő.

Megjelenése

Az erdei egér a házi egérnél valamivel nagyobb rágcsáló. Hosszúkás testéhez viszonylag hosszú farok tartozik. Szőrzete hátán szürkésbarna, hasán fehér színű. Hátsó lábai hosszabbak mint a mellsők, ezért futás közben ugrálva halad. Gyakran szimatolnak felemelkedve, hátsó lábukon állva. Teste 7–12 centiméter, farka közel 10 centiméter. Súlya 18-35 gramm.

Életmódja

Bár elég gyakori rágcsáló, ritkán lehet megpillantani, mert nagyon félénk, éjszakai állat. A nappalt üregében tölti, csak alkonyatkor indul táplálékot keresni.

Föld alatti járatrendszerben lakik, melynek két kijárata van. Itt találhatók éléskamrái, melyekben nagy mennyiségű eleséget raktároz télire. Általában több állat él a föld alatti üregekben. Az utódok az alagútrendszer mélyén, jól kibélelt fészekkamrában jönnek világra.

Télire a fészekkamrát is éléskamrának használja, és magvakat halmoz fel benne.

Az erdei egér elsősorban magvakkal, mogyoróval, makkal, bogyókkal, gyümölcsökkel és rügyekkel táplálkozik. Ezt kiegészíti kis mennyiségű rovartáplálékkal.

Szaporodása

A szaporodási időszak az időjárástól függően áprilistól októberig-novemberig tart. Évente akár négyszer is szaporodik. A nőstény 22-26 napos vemhesség után általában 4-9 kölyköt ellik. Az utódok 1-2 grammosan, csukott szemmel és csupaszon jönnek a világra. Szemük 12-14 naposan nyílik ki, ekkor már szőr borítja testüket. Ivarérettségüket 8 hetes korban érik el.

Élettartamuk a természetben rövid, 3 hónap-1 év között mozog. Fogságban akár 4 évig is elélhetnek.

Ellenségei

Az erdei egér sok ragadozó számára jelent fontos táplálékforrást. Fő ellenségei a rókák, a menyét, a nyest, a borz és a macska. Bagolyköpetekben is rendszeresen találnak erdei egér maradványokat.

Rokon fajok

Források