Pestszenterzsébet

Ez a szócikk az 1950-ben Budapesthez csatolt Pestszenterzsébet településről szól. Hasonló címmel lásd még: Budapest XX. kerülete.
Pestszenterzsébet
A kerületi polgármesteri hivatal
A kerületi polgármesteri hivatal
Pestszenterzsébet zászlaja
Pestszenterzsébet zászlaja
Névváltozatok Erzsébetfalva (1897–1924)
Leninváros (1919)
Pesterzsébet (1924–1932)
Alapítás1897. július 11.
(különválás Soroksártól)
Megszűnés1950. január 1.
Oka Budapesthez csatolták
Ország Magyarország
Elhelyezkedése
Pestszenterzsébet (Budapest XX. kerülete)
Pestszenterzsébet
Pestszenterzsébet
Pozíció Budapest XX. kerülete térképén
é. sz. 47° 26′ 01″, k. h. 19° 07′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 01″, k. h. 19° 07′ 08″
Grassalkovich Antal (1694–1771). Gubacsipuszta 1731-ben került a tulajdonába

Pestszenterzsébet egyike az 1950-ben Budapesthez csatolt megyei városoknak, mely 1994-ig Soroksárral együtt alkotta, azóta pedig önállóan alkotja Budapest XX. kerületét Pesterzsébet néven.

Története

Gubacs nevét a magyarok betelepülésében részt vevő Huba vezérről kapta. A szeretet hangzó "cs" hozzáadásával, azaz szeretett Huba vezér a jelentése. Területe 1661-től a felsővattai Wattay Pál (Pest-Pilis-Solt vármegye helyettes alispánja, majd fia János a vármegye kuruc alispánja) család birtokába került. Mária Terézia uralkodása alatt 1731-ben Gubacsot a törvények kijátszásával a gödöllői uradalomhoz csatolták. Így a hű szolgálatokért a labanc Grassalkovich Antal tulajdonába került.

A Soroksárhoz tartozó Gubacsipuszta területén az 1860-as évektől két telep alakult ki parcellázások útján. Az egyik Erzsébet királyné, I. Ferenc József felesége tiszteletére az Erzsébetfalva nevet kapta, a másiknak Kossuth Lajos után Kossuthfalva lett a neve. A két telep 1897. július 11-én szakadt el Soroksártól és alakult önálló nagyközséggé Erzsébetfalva néven.[1][2] A hagyomány szerint Erzsébetfalva elnevezése a parcellázások előtti időkből származik és Szekrényessy Pálné szül. Dillinger Erzsébet (1809-1892) keresztnevére utal, lévén a Szekrényessy család már az 1830-as évektől jelentős gubacsi birtokokkal és elegáns kúriával rendelkezett e területen.[3]

1919-ben, a Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a község átmenetileg a Leninváros nevet viselte.[forrás?]

A fiatal település népessége rendkívüli sebességgel növekedett, 1900-ban meghaladta a 15 ezer, 1910-ben a 30 ezer, 1920-ban a 40 ezer, 1930-ban a 67 ezer, 1941-ben pedig már a 76 ezer főt is.

A gyors fejlődésnek köszönhetően Erzsébetfalva 1923-ban[4] rendezett tanácsú várossá alakult. (Egyes források 1924. január 1-jét adják meg az átalakulás dátumaként, mivel ez volt az átszervezés előírt végső határnapja. Valójában több hónapos folyamatról volt szó, ami a belügyminiszter 1923. szeptemberi engedélyével kezdődött és a december 18-án tartott képviselő-testületi választással illetve az új testület december 20-án tartott alakuló ülésén megejtett tisztújítással zárult.[5]) Az új város elnevezése 1924-től Pesterzsébet lett, így feloldva a név és a rang közötti ellentmondást. 1932-ben újabb névváltoztatásra került sor, az Erzsébet nevet a korszellemnek megfelelően átértelmezték, és a város Árpád-házi Szent Erzsébet halálának 700-adik évfordulója alkalmából a Pestszenterzsébet nevet kapta.

Pestszenterzsébet 1950. január 1-jétől több más településsel együtt Budapest része lett és ettől kezdve 1994-ig Soroksárral a főváros XX. kerületét alkotta. Az 1950–1990 közötti időszakban a kerületre, illetve a városrészre a Pesterzsébet elnevezést használták, és ezt a nevet használja ma is a kerületi önkormányzat. (2012 óta újra Erzsébetfalva a városrész neve, a kerületé változatlan maradt.)

  • Szent Erzsébet-emlékmű és templom
    Szent Erzsébet-emlékmű és templom
  • Csili Művelődési Központ[6]
    Csili Művelődési Központ[6]

Híres emberek

A település a filmekben, irodalomban

Jegyzetek

  1. ↑ Pesti Napló, 48. évfolyam, 189. szám: Erzsébetfalva nagyközség. Pesti Napló (az Arcanumon), 1897. július 9. (Hozzáférés: 2021. szeptember 20.)
  2. ↑ Belügyi Közlöny, 1897, 9. szám: Községalakulások.. Belügyi Közlöny (az Arcanumon), 1897. május 1. (Hozzáférés: 2021. szeptember 20.)
  3. ↑ Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1842-1843 IV. kötet. Győr, 2007. ISBN 978-963-062395-7
  4. ↑ Pestszenterzsébet története a KSH helységnévtárában[halott link]
  5. ↑ szerk.: Dr. Ladányi Miksa: Pestszenterzsébet, Kispest és környéke. Budapest: A magyar városok monográfiája kiadóhivatala, 82-84. o. (1936) 
  6. ↑ A 90 éves Csili története Archiválva 2019. február 9-i dátummal a Wayback Machine-ben, csili.hu
  7. ↑ Új elnökség az MCSSZ élén! | MCSSZ (magyar nyelven). www.cserkesz.hu. (Hozzáférés: 2022. június 20.)

Források