Fehér megye
| Fehér megye (Alba) | |
 | |
 | |
| Fehér megye címere | |
| Adatok | |
| Ország |  Románia |
| Régió | Erdély |
| Megyeszékhely | Gyulafehérvár |
| Jelzés | AB |
| Terület | 6242 km² |
| Körzethívószám | (+40) 0258 |
| Népesség | |
| Népesség | 325 941 fő (2021. dec. 1.)[1][2] |
| Népsűrűség | 60,2 fő/km² |
| Térkép | |
| |
| Megyei tanács weboldala Prefektúra weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fehér megye témájú médiaállományokat. | |
Fehér megye (románul: Județul Alba) Románia közép-nyugat részén helyezkedik el. Székhelye Gyulafehérvár (66 842 lakos). Szomszédai Szeben megye és Maros megye keleten, Bihar megye és Arad megye nyugaton, Kolozs megye északon, Hunyad megye délnyugaton.
Földrajz
Fehér megye területe 6242 km², amiből 59%-ot hegyvidék foglal el. Az északnyugati részen vannak az Erdélyi-középhegység hegyei, a déli részen a Szebeni-havasok és a Kudzsiri-havasok, keleten pedig az Erdélyi-medence, mély és széles völgyekkel. A három fontos területet a Maros folyó völgye választja el. A legfontosabb folyók a megyében: a Maros és mellékfolyói, a Nagy-Küküllő, Aranyos és Sebes.
Éghajlat
Az éghajlat kontinentális jellegű. Az átlagos évi középhőmérséklet 2 °C a hegyeken és 9,5 °C a Maros völgyében. Január átlagos hőmérséklete –5 °C a hegyeken és –3,3 °C a medencékben, július átlagos hőmérséklete 10 °C ill. 20,5 °C. Az eddigi legmagasabb hőmérséklet 42,5 °C volt, amelyet 1952-ben mértek Gyulafehérvárott, a legalacsonyabb –32,0 °C volt 1942-ben Balázsfalván. Az évi átlagos csapadékmennyiség 600–1100 mm. Az uralkodó szélirány a nyugati és délnyugati, átlagos sebességük 12 km/h. Gyakori a főnös hatás, amely a légköri hőmérséklet emelkedését és a csapadékmennyiség csökkenését idézi elő.
Története
Demográfia
Fehér megye népességének változása (a megye mai területére számítva):
2002-ben a megyének 382 747 lakosa volt, ebből 90% román, 5% magyar, 4% cigány.[3] Az északi és az északnyugati területek, az Erdélyi-középhegységben, Mócvidék néven ismert és román hagyományai vannak.
Közigazgatási beosztása
A megyében 2007. július 1-jén négy municípium (Gyulafehérvár, Nagyenyed, Balázsfalva, Szászsebes), hét további város (Abrudbánya, Aranyosbánya, Kudzsir, Marosújvár, Topánfalva, Tövis, Zalatna) és 67 község van, melyekhez összesen 716 település tartozik.[4]
Lásd: Fehér megye községeinek listája.
Legnagyobb települések
A legnagyobb települések a megyében (2007):
| Név | Rang | Lakosság (fő) |   | |
|---|---|---|---|---|
| 1. | Gyulafehérvár | megyei jogú város | 66 842 | |
| 2. | Szászsebes | megyei jogú város | 29 225 | |
| 3. | Kudzsir | város | 26 561 | |
| 4. | Nagyenyed | megyei jogú város | 26 367 | |
| 5. | Balázsfalva | megyei jogú város | 20 910 | |
| 6. | Marosújvár | város | 15 268 | |
| 8. | Zalatna | város | 8335 | |
| 7. | Topánfalva | város | 7909 | |
| 9. | Tövis | város | 7364 | |
| 10. | Abrudbánya | város | 5865 | |
| 11. | Aranyosbánya | város | 4490 |
Gazdaság
A legfontosabb iparágak: élelmiszeripar, textilipar, faipar, papír- és csomagolóanyag-ipar, vegyipar. A bányákban aranyat, ezüstöt, rezet, sót és építőanyagot bányásznak.
Az Érchegység keleti lábánál található az Erdélyi-hegyalja, az egyik legfontosabb erdélyi borvidék.
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
- ↑ Primele date provizorii pentru Recensământul Populației și Locuințelor, runda 2021
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ SIRUTA: Románia közigazgatási területi egységeinek regisztere Archiválva 2003. február 17-i dátummal a Wayback Machine-ben (románul)
További információk
| |
 |
Románia közigazgatási beosztása | |||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| |||||||||||||||||||||||||
