Felsővásárd
Felsővásárd (Horné Trhovište) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Nagyszombati |
Járás | Galgóci |
Rang | község |
Első írásos említés | 1156 |
Polgármester | Tibor Veľký |
Irányítószám | 920 66 |
Körzethívószám | 033 |
Forgalmi rendszám | HC |
Népesség | |
Teljes népesség | 590 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 79 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 211 m |
Terület | 7,54 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 28′, k. h. 17° 52′Koordináták: é. sz. 48° 28′, k. h. 17° 52′ | |
Felsővásárd weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsővásárd témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Felsővásárd (szlovákul Horné Trhovište) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galgóci járásban.
Fekvése
Galgóctól 7 km-re északkeletre fekszik.
Története
1156-ban Vascard néven Martirius esztergomi érsek oklevelében említik először. Neve a magyar vásár főnévből ered. Az 1332-es pápai tizedjegyzék már említi Szent Bertalan templomát, amely a 13. század elején épült. Lakói főként mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
Fényes Elek szerint "Felső-Vásárd, Nyitra m. tót falu, 350 kath., 4 evang., 7 zsidó lakossal., kath. paroch. templommal; bort termesztenek. F. u. mind kettőben többen. Ut. p. Nagy-Ripény."[2]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 436, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 549 lakosából 546 szlovák volt.
2011-ben 594 lakosából 582 szlovák.
Nevezetességei
- Szent Bertalan tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. század elején, 1230 körül épült, mai formáját az 1742-es átépítéskor kapta.
- Hétfájdalmú Szűzanya kápolnája 1760-ban épült.
- Szent Orbán szobor a szőlőhegyen.
- A falu közepén áll a Jeszenszky család kastélya.
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.