Franciaországi Ágnes burgundi hercegné

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Franciaországi Ágnes
Burgundi Hercegség hercegnéje
Uralkodási ideje
1273 – 1305
Uralkodóház	Capeting-ház
Született	1260[1][2]
Elhunyt	1327. december 19. (66-67 évesen) Lantenay
Nyughelye	Cîteaux-i ciszterci apátság
Édesapja	IX. Lajos francia király
Édesanyja	Provence-i Margit francia királyné
Testvére(i)	Izabella navarrai királyné Blanche de France Blanche de France Margarita de Francia John of France III. Fülöp francia király Louis de France Robert de Clermont Jean Tristan de Valois I. Pierre d’Alençon
Házastársa	II. Róbert burgundi herceg
Gyermekei	V. Hugó burgundi herceg Burgundi Margit francia királyné Burgundi Johanna IV. Odó burgundi herceg Louis of Burgundy Blanche of Burgundy Marie of Burgundy Jean de Bourgogne Marguerite de Bourgogne Robert of Burgundy
A Wikimédia Commons tartalmaz Franciaországi Ágnes témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Franciaországi Ágnes (1260 k. – 1325. december 29.) II. Róbert burgundi herceg felesége, IX. (Szent) Lajos francia király és Provence-i Margit legkisebb gyermeke, X. (Civakodó) Lajos és VI. Fülöp anyósa, II. Johanna navarrai uralkodónő nagyanyja volt.

1279-ben ment feleségül Róberthez, aki Burgundia mellett névleg a Thesszalonikéi Királyság ura is volt. Összesen kilenc gyermeke született, akik felett Ágnes férje 1306-os halálakor átvette a gyámságot. Ágnes a lehető legjobb házasságokat igyekezett megszervezni lányainak, ezáltal lett 1305-ben Szép Fülöp király legidősebb fiának anyósa, majd 1313-ban a király unokaöccsével, a későbbi VI. Fülöppel is ilyen viszonyba került. A hercegség régenseként szigorúan érvényt szerzett az uralkodó zsidókat sújtó rendelkezéseinek.

Amikor legidősebb fia, V. Hugó elérte a felnőttkort, Ágnes visszakövetelte hajdan férjének adott, 10 000 livre értékű hozományát és annak kamatait, egyébként továbbra is jelentős szerepet vállalt a Burgundi Hercegség irányításában. A helyzet 1315-ben sem változott, amikor második fia, IV. Eudes vette át elhalt bátyja helyét.

1316-ban, Civakodó Lajos és Utószülött János halálakor síkra szállt a király és Burgundi Margit kétségbe vont származású lányának, Johannának az örökösödési jogaiért, aminek érdekében még Champagne nemességét is megpróbálta fellázítani.

A hercegné sok időt és energiát szentelt szentté avatott atyja emléke ápolásának. Ő birtokolta Szent Lajos zsoltároskönyvét, és a dijoni Sainte-Chapelle-hez külön, róla elnevezett kápolnát építtetett. A férje mellé, Cîteaux-ban temették el.

• Jean (1279 – 1283)
• Marguerite (1285 – ?), gyermekként halt meg
• Blanche (1288 – 1348), 1307-től I. (Szabados) Édouard savoyai gróf felesége
• Burgundi Margit (1290 – 1315), 1305-ben ment feleségül Civakodó Lajos navarrai, 1314-től francia királyhoz. Férje trónra lépése előtt röviddel a Nesle-torony-botrány főbűnöseként a Château-Gaillard-ba zárták, ahol valószínűleg meggyilkolták
• Burgundi (Sánta) Johanna (1293 k. – 1348), 1313-tól Philippe de Valois (1293 – 1350), Maine, Valois és Anjou grófjának, később Franciaország királyának felesége
• V. Hugó (1294 – 1315), Burgundia hercege
• IV. Eudes (1295 – 1349), Burgundia hercege
• Marie, (1298 k. – ?), 1310-től I. Édouard, Bar grófjának felesége
• Louis (1297 – 1316), névleges thesszáliai király,
• Robert (1302 – 1334), Jeanne de Châlon férje, aki később Tonnerre grófnője lett