Gedun Gyaco

 Ennek a lapnak a címében vagy szövegében az újind nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket.
Ebben a szócikkben a tibeti nevek magyaros átírásban szerepelnek.
Gedun Gyaco
Életrajzi adatok
Született 1475. december 31.
Ngamring County
Elhunyt 1541. május 23. (65 évesen)
Drepung kolostor
Szülei Machik Kunga Pemo
Sek Tön
Munkássága
Vallás buddhizmus
Felekezet tibeti buddhizmus
gelug iskola
Tisztség a 2. dalai láma
Hivatali idő 1475–1541
(utólag elismerve)
Elődje Gedun Trupa
Utódja Szönam Gyaco
A Wikimédia Commons tartalmaz Gedun Gyaco témájú médiaállományokat.

Gedun Gyaco Palzangpo vagy Gedun Gyaco (1475. december 31. – 1541. május 23.) a második dalai láma.

Élete

Gedun Gyaco az ismert, nyingma vonalhoz tartozó tantrikus mester fia volt.[1] A Cang tartományhoz tartozó Tanakban született. Édesanyja, Macsik Kunga Pemo, földművelő családból származott.[2] Szerzetes növendéki esküjét tíz éves korában tette le 1486-ban. Szerzetesi nevét Khodzse Csökji Gyalcentől kapta.[3] Szumpa Khenpo, gelug tudós szerint Gedun Gyaco nyingma tantrikus elméletet is tanult.[4]

Állítólag Palden Lhamo, a Lhamo La-co tó női védőszelleme, az 1. dalai láma egyik látomásában megígérte neki, hogy védelmezni fogja a dalai lámák vonalát. Gedun Gyaco után a szerzetesek meditációjukban ehhez a tóhoz mentek el, hogy tanácsot kérjenek a következő dalai láma reinkarnációjának megtalálásához.[5]

A legenda szerint röviddel azután, hogy megtanult beszélni, azt mondta a szüleinek, hogy az ő neve Pema Dordzse, ami az 1. dalai láma születési neve volt.[6] Állítólag 4 éves korában azt hangoztatta, hogy a Tasilhumpo kolostorban kíván élni, hogy a szerzeteseivel lehessen. Az előző dalai láma inkarnációját kereső szerzetesek 17 éves korában találkoztak vele; Gedun Gyaco a szerzeteseknek azt mondta, hogy már várt rájuk.

Híres bölcs volt, misztikus költeményeket szerzett, és sok helyre elutazott, hogy kiterjessze a gelug iskola befolyást. A legnagyobb gelukpa kolostor, a Drepung apátja lett, amelynek neve ettől az időtől kezdve szorosan egybefonódott a dalai lámákkal. Gedun Gyacó hivatalos próba nélkül vitte tovább azt a Mongóliából származó átadási vonalat, amelyet előtte az 1. dalai láma tartott.[7] Az 1. dalai lámához hasonlóan Gedun Gyacó is a halála után kapta meg a dalai láma címet.

Jegyzetek

  1. ↑ Thubten Samphel and Tendar 79. oldal
  2. ↑ Gedun Gyatso. dalailama.com. [2005. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 27.)
  3. ↑ Thubten Samphel and Tendar 82. oldal
  4. ↑ Stein, R. A.. Tibetan Civilization. Stanford University Press, Stanford California, 171-172. o. (1972). ISBN 0-8047-0806-1 
  5. ↑ Laird, Thomas. The Story of Tibet: Conversations with the Dalai Lama. Grove Press, N.Y., 139, 264-265. o. (2006). ISBN 978-0-8021-4327-3 
  6. ↑ Thubten Samphel and Tendar 79. oldal
  7. ↑ Thubten Samphel and Tendar 80. oldal

Források

  • ↑ Thubten Samphel and Tendar: Thubten Samphel and Tendar. The Dalai Lamas of Tibet. Roli & Janssen, 79. o. (2004). ISBN 81-7436-085-9 

További információk

Nyomtatott

  • Essence of Refined Gold by the Third Dalai Lama: with related texts by the Second and Seventh Dalai Lamas. (1978) ford: Glenn H. Mullin. Tushita Books, Dharamsala, H.P., India.
  • Mullin, Glenn H. (2001). The Fourteen Dalai Lamas: A Sacred Legacy of Reincarnation, pp. 86–129. Clear Light Publishers. Santa Fe, New Mexico. ISBN 1-57416-092-3.
  • Mullin, Glenn H. (2005). Second Dalai Lama His Life and Teachings, Snow Lion Publications, ISBN 1-55939-233-9, EAN 9781559392334
  • 2nd Dalai Lama. Tantric Yogas of Sister Niguma, Snow Lion Publications, 1st ed. U. edition (May 1985), ISBN 0-937938-28-9 (10), ISBN 978-0-937938-28-7 (13)

Internetes