Generátorrendszer (lineáris algebra)

A lineáris algebrában egy vektortér generátorrendszere egy olyan részhalmaz, aminek elemeinek lineáris kombinációjaként bármely vektor kifejezhető. Duális fogalma a lineárisan független rendszer. A vektortér bázisa egy minimális generátorrendszer (és egyben maximális lineárisan független rendszer). Egy vektortér végesen generált, ha van véges generátorrendszere.

Definíció

Az a1,…,anV vektorokat a V vektortér generátorrendszerének nevezzük, ha V minden eleme előáll az ai vektorok lineáris kombinációjaként.

Példák

  • minden bázis egyben egy generátorrendszer is,
  • maga a V vektortér is generátorrendszer,

Koordinátatér

Az euklidészi sík standard bázisvektorai
Két különböző generátorrendszer: a vektor kifejezhető úgy, mint és úgy is, mint

Egy valós vektortér egy generátorrendszere a standard bázisvektorokból áll:

.

Valójában, minden vektor előáll, mint:

,

ahol ezeknek a vektoroknak a lineáris kombinációját jelenti.

További generátorrendszerek előállíthatók felesleges vektorok hozzávételével. Vannak azonban olyan generátorrendszerek, amelyek nem tartalmazzák az vektorokat. Például

szintén generátorrendszere, amivel minden kifejezhető, mint:

Polinomterek

Az egy nem végesen generált vektortér, ami az szerint egyváltozós valós polinomok halmaza. Egy generátorrendszere a monomokból áll:

.

Ez egy generátorrendszer, mivel minden -edfokú polinom előáll, mint:

,

azaz monomok véges lineáris kombinációja. Itt is vannak más generátorrendszerek, például a Legendre-polinomok, vagy a Csebisev-polinomok. De bebizonyítható, hogy véges generátorrendszer nem létezhet.

Sorozatterek

Szintén nem végesen generált az sorozattér, melyet a valós valós sorozatok alkotnak, azaz , ahol . A nyilvánvaló választás:

nem generátorrendszer, hiszen nem áll elő minden sorozat véges lineáris kombinációként; csak azok, ahol véges sok tag különbözik nullától. Az térnek nincs megszámlálható generátorrendszere; minden generátorrendszere nem megszámlálható végtelen elemet tartalmaz.

Nullvektortér

A nullvektortér, ami a vektorból áll, két generátorremndszerrel is generálható:

  és   .

Az üres halmaz azért generátorrendszer, mivel a vektorok üres összege a nullvektor.

Tulajdonságok

Ha a generátorrendszert további V-beli vektorokkal bővítjük, akkor ismét generátorrendszert kapunk (azaz egy vektortér generátorrendszerei felszálló halmazrendszert alkotnak).

Egy generátorrendszer minimális, ha nincs , hogy szintén generátorrendszere -nek. A minimális generátorrendszereket bázisnak nevezzük.

  • Minden véges generátorrendszer tartalmaz bázist.

Ez úgy igazolható, hogy addig hagyunk el elemeket, ameddig lehet.
Az állítás igaz végtelen generátorrendszerekre is, de ekkor a bizonyításhoz a Zorn-lemmát vagy a kiválasztási axióma valamelyik más ekvivalensét kell felhasználni.

Egy bázis lineárisan független vektorokból áll. Ha ugyanis egy lineárisan függne a többi elemtől, akkor behelyettesítéssel minden vektor előállna lineáris kombinációjaként; tehát nem lenne minimális, így bázis sem.

Generált alterek

Tetszőleges esetén tekinthetjük az által generált alteret. Ennek konstrukciójára két lehetőség adódik:

Az egyik lehetőség az, hogy vesszük az -t tartalmazó alterek metszetét. Ez szintén altér lesz -ben, hiszen alterek metszete. Ez az altér halmazelméletileg a legkisebb, ami -t tartalmazza.

A második módszer szerint tekintjük az -ből képezett összes lineáris kombinációját. Ez a halmaz az lineáris burka, amit jelöl. Így a altér éppen az által generált altér. Tehát generátorrendszere -nek.

Források

  • Pelikán József: Algebra (PDF/Postscript). Összeállította Gröller Ákos. ELTE TTK, 2. fejezet (Vektorterek, lineáris leképezések és mátrixaik)
  • Heinz Bauer. Maß- und Integrationstheorie, 2., überarbeitete, Berlin (u. a.): de Gruyter (1992. április 19.) 
  • Gerd Fischer. Lineare Algebra, 15., verbesserte, Wiesbaden: Vieweg (2005. április 19.) 
  • Kurt Meyberg. Algebra. Bd. 1. München [u. a.]: Carl Hanser Verlag (1975. április 19.) 
  • Christian Karpfinger - Kurt Meyberg. Algebra. Gruppen - Ringe - Körper, 2., Heidelberg: Spektrum Akademischer Verlag (2010. április 19.) 
  • Horst Schubert. Topologie. Eine Einführung, 4., Stuttgart: B. G. Teubner Verlag (1975. április 19.) 

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Erzeugendensystem című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikkek