Giacomo Manzù
Giacomo Manzù | |
Arcképe az 1960as évekből | |
Született | 1908. december 22.[1][2][3][4][5] Bergamo |
Elhunyt | 1991. január 17. (82 évesen)[6][1][2][3][4] Aprilia[7] |
Álneve | Manzu, Giacomo |
Állampolgársága | |
Gyermekei | Pio Manzù |
Foglalkozása |
|
Kitüntetései |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Giacomo Manzù témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Giacomo Manzù (eredeti neve Manzoni; (Bergamo, 1908. december 22. - Aprilia, 1991. január 17.) olasz szobrász, grafikus.
Életpályája
1919-1920 folyamán fafaragó-, 1921-ben aranyozó és stukkókészítő mesternél dolgozott. Autodidakta. 1932 óta rendszeresen szerepelt kiállításokon. Első bronzszobrait 1934-ben készítette el. 1940 és 1954 között a milánói Accademia di Brerán, majd 1954 és 1960 között a salzburgi Nyári Képzőművészeti Akadémián tanított.
Grafikákat, színpadkép- és jelmezterveket is készített.
Főbb művei
- A nagy kardinális (1953)
- Széken ülő kislány (1955)
- A nagy szerelmespár (1966)
- Inge mellszobra (1967)
- Ülő kardinális (1974)
Díjai, elismerései
- Nemzetközi Lenin-békedíj (1966)
Emlékezete
Milánó Santa Giulia nevű városrészében utat neveztek el róla.
Képgaléria
-
Via Giacomo Manzù
-
Manzù-kút
-
Kardinális (1952)
-
Lercano kardinális (1953)
Jegyzetek
- ↑ a b Giacomo Manzí¹ (holland nyelven)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Enciclopédia Itaú Cultural (portugál nyelven). Itaú Cultural. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven)
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ https://www.treccani.it/enciclopedia/giacomo-manzoni_(Dizionario-Biografico)/, 2024. március 14.
- ↑ Museum of Modern Art online collection (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 4.)
Források
Ki kicsoda? Szerk. Hermann Péter. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1981. 443. old.