Gorgánok

A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei világörökségi helyszín része

Gorgánok
A Szivula
Besorolás	kistáj[1]
Nagytáj	Északkeleti-Kárpátok[1]
Középtáj	Gorgánok vidéke[1]
Ország	Ukrajna
Hegység	Ukrán-Kárpátok Erdős-Kárpátok
Legmagasabb pont	Szivula (1836 m)
Hosszúság	80 km
Szélesség	40 km
Elhelyezkedése
Gorgánok Pozíció a Kárpátok térképén
é. sz. 48° 30′, k. h. 24° 00′48.5, 2448.500000°N 24.000000°EKoordináták: é. sz. 48° 30′, k. h. 24° 00′48.5, 2448.500000°N 24.000000°E
Gorgánok Pozíció Kárpátalja térképén
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Gorgánok témájú médiaállományokat.

A Gorgánok (ukránul: Ґорґани) hegység a Kárpátokban. Az Északkeleti-Kárpátok külső flisvonulatának része;^[2] a Mizunka(wd) és Prut folyók völgyei között húzódik, mintegy 75 km hosszan, a Viskivi-hágó(wd) és a Tatár-hágó között. Ukrajnában, Kárpátalja és az Ivano-frankivszki terület határán található. Legmagasabb pontja a Szivula (1836 m).^[3][4][5]

• A Kárpát–Pannon-térség természeti tájbeosztása szerint az Északkeleti-Kárpátok nagytáj, azon belül a Gorgánok vidéke középtáj részét képező kistáj. (Ebben a felosztásban a Belső-Gorgánok Máramarosi-Verhovina néven külön kistájnak minősülnek.)^[1]
• Az Ukrajnában használt felosztás szerint az Ukrán-Kárpátokhoz (a Kárpátok Ukrajna területére eső részéhez), azon belül a Külső-Kárpátok és (a Belső-Gorgánok) a Verhovinai-vízválasztó-Kárpátok(wd) szerkezeti egységekhez tartozik.^[3]
• Az Északkeleti-Kárpátokon belül a külső vonulathoz sorolható. Más felosztás szerint a Külső-Keleti-Kárpátok(wd) része.
• Lehatárolástól függően az Erdős-Kárpátoknak is a része.

Legmagasabb pontjai a Szivula (más néven Szivulja vagy Nagy-Szivula, 1836 m), a Kis-Szivula (1818 m), az Ihrovec(wd) (1804 m) és a Grofa(wd) (1748 m); jellemző magassága 1400–1800 m.^[3][4][2] Völgyei az északkeleti, Galíciai oldalon hosszan ereszkednek a Kelet-európai-síkságra. Jellemzőek a helyben gregotának nevezett kőomlások; a gregotákkal borított területeket nevezik gorgánoknak, amiről a hegység a nevét kapta.^[3]

• Szivula-gerinc(wd): Kis-Szivula (1818 m) – Szivula (1836 m) – Lopusna (1694 m) – Borevka (1596 m)
• Taupisz-gerinc(wd): Taupisz (1450 m) és más csúcsok (1455 m, 1464 m, 1499 m)
• Ihrovec-gerinc(wd): Rih (1646 m), Ihrovec(wd) (1804 m), Viszoka(wd) (1803 m)
• Dovbusanka-gerinc(wd): Dovbusanka(wd) (1754 m)
• Szinyak-gerinc(wd): Szinyak(wd) (1665 m), Kis-Gorgán(wd) (1592 m)
• Arsicja-gerinc(wd): Gorgan Ilemszkij(wd) (1587 m)
• Grofa(wd) (1748 m)
• Homjak(wd) (1542 m)^[4][5]

Az északnyugat–délkelet irányban húzódó hegységet a Szvicsa, Limnicja(wd), Szolotvini-Bisztricja(wd), Nadvirnai-Bisztricja(wd) és Prut folyók délnyugat–északkeleti irányú völgyei tagolják. Folyóin zúgók, vízesések fordulnak elő. Jellemzőek a kis tavak.^[4]

Mintegy 1450 méteres tengerszint feletti magasságig a bükkösök és lucfenyvesek jellemzők. Ennél magasabban törpefenyvesek, kőgörgetegek és helyenként rétek terülnek el.^[4]

A hegység egy 5344 hektáros, az Ivano-frankivszki terület Nadvirnai járásában(wd) fekvő területe 1996 óta élvez védettséget Gorgánok rezervátum(wd) néven. Ez a hegység magashegységi részén terül el; értékes erdőségein belül gyakoriak a lucfenyős–borókafenyős erdőtársulások, melyekben helyenként cédrusfenyő is előfordul. Az erdők a meredek hegyoldalakon védik a talajt az eróziótól, és segítik a nedvesség felhalmozódását a talajban.^[3] A terület 2017 óta A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei világörökségi helyszín része.^[6]

A Gorgánokban található Bukovel, Kelet-Európa legnagyobb síterepe.^[7]

• Gorgánok – Máramaros és Galícia határán. 192. rész, Hazajáró (magyar)
• Gorgánok 2. – A Tarac forrásvidékén. 223. rész, Hazajáró (magyar)