Hatásos felület

Az antenna hatásos felülete a sugárzási irányra merőleges felület, amelyen át ugyanakkora teljesítmény áramlik, mint amekkorát optimális illesztés esetén az antenna venne fel az erőtérből, vagy adna le környezetébe. Az antennának azt a felülettartományát jellemzi, amelyből energiát vesz fel, vagy energiát ad le. Ez a hatásos felület nem minden esetben egyezik meg az antenna geometriai méretével, az antenna tipusától függően lehet annál kisebb vagy nagyobb.[1]

Az antenna hatásos felületét felülethasznosítási tényezőnek is nevezhetjük.

Számítása különféle antennák esetén

Monopólus hatásos felülete

A monopólus antennáknál minden esetben számolnunk kell az antenna virtuális tükörképével. Megfelelő tervezés és építés esetén ez a virtuális tükörkép valós hatásos felültetet jelent. Ilyen antennáknál minden esetben gondoskodni kell a jó földelésről. Ha ez nem biztosított, akkor ez veszteségként jelenik meg, vagy akár az antenna teljes működésképtelenségét eredményezheti.

Toronyantennák esetén ezt a jó elektromos vezetésű talaj is biztosíthatja, ennek hiányában a talajba vezetéket fektetnek le.

Ground-plane antennáknál a virtuális tükörkép a radiálok segítségével tud megjelenni.

  • Ah - Monopólus hatásos felülete
  • l - A monopólus hossza (elemi sugárzónál általában λ/4 -re méretezik)

Dipólus hatásos felülete

  • Ah - Dipólus hatásos felülete
  • l - A dipólus hossza ( elemi sugárzónál általában 2 darab λ/4 hosszúságú elem )

QUAD sugárzó hatásos felülete

  • Ah - A quadelem hatásos felülete
  • l - A quadelem élhossza (általában 4db λ/4 hosszúságú elemet alkalmaznak)

Parazitasugárzóval rendelkező antennák

A parazitasugárzókkal rendelkező antennák esetén a parazitasugárzók hatásos felülete összeadódik.

Többsugárzós, kolineáris antennák

Többsugárzós, kolineáris antennáknál az elemi sugárzók hatásos felülete összeadódik.

Apertúrával rendelkező antennák

Az apertúrával rendelkező antennák hatásos felülete megegyezik az apertúra felület területével.

Jegyzetek

  1. С. И. Надененко. Антенны