Herborn
| Herborn | |||
 | |||
| A herborni városháza | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Hessen | ||
| Járás | Lahn-Dill-Kreis | ||
| Rang | város | ||
| Polgármester | Hans Benner (SPD) | ||
| Irányítószám | 35745 | ||
| Körzethívószám | 02772, 02777 | ||
| Rendszám | LDK | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 21 142 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 331,28 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 287 m | ||
| Terület | 63,82 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 50° 40′ 57″, k. h. 8° 18′ 22″50.682500°N 8.306111°EKoordináták: é. sz. 50° 40′ 57″, k. h. 8° 18′ 22″50.682500°N 8.306111°E | |||
 Herborn
Pozíció Hessen térképén
| |||
 | |||
| Elhelyezkedése Hessen térképén | |||
| Herborn weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Herborn témájú médiaállományokat. | |||
Herborn város Németországban, Hessen tartományban. Északról Dillenburg városával határos, északkeleten Siegbach községgel, keleten Mittenaar községgel, délkeleten Sinn községgel, délen Greifenstein községgel, nyugaton pedig Driedorf és Breitscheid községekkel.
Története
Első említése 1048-ból maradt fenn. 1251-ben II. Walram és I. Ottó nassaui grófok közbenjárására városi jogokat kapott. Főiskoláját, az Academia Nassauensist 1584-ben létesítette VI. János nassau-dillenburgi gróf. Ez később egyetemhez hasonló református főiskolává lett, amely széles Európából vonzotta a diákokat, de az egyetemi rangot nem sikerült elnyernie. A leghíresebb tanítvány Jan Amos Comenius volt, aki 1611-1613 között tanult itt.
Az első német református Biblia-fordítás, Johann Piscator műve, 1602-ben Herbornban készült.
1626-ban a várost tűzvész pusztította, melynek során 214 ház égett le. A harmincéves háború alatt a várost ötven svéd katona védte.
A bécsi kongresszus után Herborn gazdasága nem fejlődött a vámok miatt, mígnem 1836-ban a Nassaui Hercegség is csatlakozott a Német Vámunióhoz. Az 1866-os porosz-osztrák háborút követően, ahol Nassau Ausztria oldalán vett részt, a Nassaui Hercegséget (benne Herbornnal) a Porosz Királysághoz csatolták .
A második világháborúban a várost megkímélték a bombák. A zsidó közösséget 1942-ben deportálták, a pszichiátriai klinika számos páciensét pedig megölték.
A hesseni közigazgatási reform következtében 1977. január 1-jétől Herbornhoz csatolták az addig önálló Burg, Herbornseelbach, Hirschberg, Hörbach, Merkenbach és Schönbach községeket.
Jegyzetek
- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). register of German municipalities (2023) . Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Herborn című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
|
Ez a németországi településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |