Idriss Déby

 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Idriss Déby
Született 1952. június 18.
Fada
Elhunyt 2021. április 20. (68 évesen)[1][2]
N’Djamena
Állampolgársága csádi
Házastársa Hinda Deby Itno
Gyermekei
  • Brahim Déby
  • Mahamat Déby Itno
Foglalkozása
Tisztsége
  • President of Chad (1990. december 2. – 2021. április 20.)
  • Chairperson of the African Union (2016. január 30. – 2017. január 30.)
Iskolái Institut aéronautique et école de pilotage Amaury de la Grange
Kitüntetései
  • National Order of Chad[3]
  • Order of recognition
  • Ordre international des Palmes académiques du CAMES
  • Grand Cross of the National Order of Benin (2011)
Halál okalőtt seb
Sírhelye Amdjarass
Csád 6. elnöke
Hivatali idő
1990. december 2. – 2021. április 20.
Előd Hissène Habré
Utód Mahamat Déby Itno
Idriss Déby aláírása
Idriss Déby aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Idriss Déby témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Idriss Déby Itno (1952. június 18. – 2021. április 20.[4]) csádi katonatiszt, politikus, Csád hatodik elnöke. 1990-ben katonai puccsal ragadta magához a hatalmat, ezzel véget vetve Hissène Habré diktatúrájának. Sorra megnyerte az 1996-os, 2001-es, 2006-os, 2011-es és 2016-os választásokat, ezzel Csád addig leghosszabb ideig hatalmon lévő elnöke lett. 2021. április 20-án meggyilkolták az északi felkelők.

Fiatalkora

Idriss Déby Berdoba faluban született, Abéchétől nem messze. Apja szegény pásztor volt.

Tanulmányait a Fadai École-ban kezdte meg, majd egy másik arab iskolában folytatta a tanulást. Abéchében szerezte meg diplomáját.

Ezután katonának állt. 1976-ban Franciaországba küldték továbbképzésre. 1979-ben tért vissza és ő volt az egyetlen aki hű maradt Félix Malloum elnökhöz, még azután is hogy megbuktatták.

Csád 1974 óta folyamatosan gyengült a muszlim lázadók miatt, akik a Tombalbaye-rendszer ellen keltek fel. 1982-ben Goukouni Oueddei elnököt lemondatta Hissène Habré.

1984-ben Déby a csádi hadsereg főparancsnoka lett, mivel vereséget mért a líbiai erőkre. 1987-ben francia segítséggel újabb vereséget mért Líbia hadseregére.

1989-ben ellentét alakult ki Habré és Déby között. Déby felelősnek tartotta Habrét a politikai gyilkosságok, bebörtönzések és embertelen kínzásokért.

Idriss Déby és a belügyminiszter, Hassan Djamous Líbiába menekültek, ahol Kadhafi fogadta őket. Sajnos Hassan Djamous megölték.

Mivel Habré több száz szudáni és libíai embert öletett meg, ezért Líbia és Szudán támogatták Débyt-t katonailag. 1989-ben novemberében kezdte meg a hadműveleteket Habré ellen.

1990. december 12-én Idriss Déby mindenféle ellenállás nélkül bevonult N'Djamena-ba és letaszította Habré-t. A nemzetközi bíróság Habré-t politikai bűnösnek találta.

Csád elnökeként – 1990-es évek

Déby Csád hatodik elnökeként vette át a hatalmat, majd az ötévente rendezett választásokkal mindig újraválasztották. Új alkotmányt fogadtak el. Az ország egységét (még mindig) gyöngítik az először Tombalbaye-ellenes, majd Habré-párti erők.

1992-ben Déby elődjével szemben megengedte, hogy több új párt is alakulhasson és indulhassanak a választásokon. Engedélyezte a politikai és munkás szakszervezetek működését.

Azonban a feszültség a levegőben nem enyhült. 1994-ben és 1995-ben a Habré-párti erők összecsaptak a kormánypárti erőkkel.

Déby az 1990-es évek közepétől helyreállította a kormány funkcióit és tárgyalt az IMF-fel.

1996-ban új alkotmányt fogadtak el, melyet népszavazással hagytak jóvá. Déby a következő választást 69%-kal megnyerte.

A 2000-es évek

Idriss Déby Barack Obamával

2001-ben újraválasztották, de itt már csak a szavazatok 62%-át szerezte meg. 2006-ban Déby és Omar el-Bashir megállapodtak a két ország közötti kölcsönös viszonyban. 2006-ban a Habré-párti felkelők megpróbálták kilőni az elnök gépét, sikertelenül. Az újabb választásokon az elnök 64%-ot szerzett. 2008-ban a lázadás felerősödött és elérték a fővárost, N'Djamenár. Néhány napos harc után a kormánypárti erők visszaszorították a felkelőket.

2011-ben Déby kinevezte Emmanuel Nadingart miniszterelnökké. 2014-ben ötszáz katonát küldött a Közép-afrikai Köztársaságba a lázadók leverése érdekében. Még ebben az évben Idriss Déby találkozott Barack Obamával is. 2019-ben Csád és Izrael diplomáciai megújításokat szorgalmazott.

Halála

2021 áprilisában Déby a líbiai határra utazott, hogy meglátogassa a csádi csapatokat, amelyek a térségben lévő lázadók ellen harcoltak. A lázadók ekkor támadást indítottak, melynek során Déby halálosan megsebesült.[5] Az ország vezetését katonai tanács vette át, amelynek élén Déby fia, Mahamat Idriss Déby áll.[6]

Jegyzetek

  1. ↑ تشاد تعلن مقتل رئيسها إدريس ديبي الذي فاز أمس بولاية رئاسية سادسة. RT Arabic, 2021. április 20. (Hozzáférés: 2021. április 20.)
  2. ↑ Chad President Idriss Deby dies on frontlines, army spokesman says. Reuters, 2021. április 20. (Hozzáférés: 2021. április 20.)
  3. ↑ https://fr.allafrica.com/stories/201108100571.html
  4. ↑ Chad President Idriss Deby killed on frontline, son to take over (angol nyelven). Reuters, 2021. április 20. (Hozzáférés: 2021. április 21.)
  5. ↑ Bereznay, István: Meggyilkolták Csád elnökét, akit valószínűleg idén is újraválasztottak volna. Index, 2021. április 20. (Hozzáférés: 2021. április 21.)
  6. ↑ A lázadók által megölt csádi elnök után a fia vette át a teljhatalmat. 24.hu, 2021. április 21. (Hozzáférés: 2021. május 2.)

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Idriss Déby című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.