Ikarus 489 Polaris
| Ikarus 489 Polaris | |
 | |
| Egy Ikarus Polaris Liverpoolban, 2013-ban. | |
| Gyártási adatok | |
| Gyártó | Ikarus Karosszéria- és Járműgyár, Egyedi Gyáregység |
| Gyártásban | 2000–2001 |
| Legyártva | 11 db |
| Típus | városi |
| Utasparaméterek | |
| Szállítható személyek száma | 69 fő |
| Ülőhelyek száma | 44 db |
| Méretek | |
| Hosszúság | 12 000 mm |
| Szélesség | 2550 mm |
| Magasság | 3030 mm |
| Tengelytáv | |
| A-B | 6600 mm |
| Tömeg | 11 150 kg |
| Legnagyobb össztömeg | 17 000 kg |
| Műszaki adatok | |
| Motor | DAF GS 160 M, Euro II |
| Működési elv | turbódízel |
| Hengerszám | 6 |
| Hengerelrendezés | soros |
| Teljesítmény | 218 LE / 160 kW |
| Max. forgatónyomaték | 830 Nm |
| Sebességváltó | ZF 4HP 500, 4+1 fokozatú, automata[1] |
Az Ikarus 489 Polaris az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár Egyedi Gyáregységének egyik alvázas autóbusztípusa.
Története
Az Ikarus mátyásföldi gyára által megtervezett autóbusztípusok egyik utolsó fejlesztéseként jött létre. A jármű, nevében egyszerre viseli a 400-as típuscsalád emlékét és a jövőbe mutató, modern típusnevek előszelét, amely az Ikarus 2003-as megszűnése miatt már soha nem érkezett meg Mátyásföldre.[2] A típus első példányát a 2000-es frankfurti Autószalonon mutatták be.[3]
A Polaris azonban már nem sok elemében, sem műszakilag, sem megjelenésében nemigazán tükrözte a 400-as típuscsalád többi tagját, még legközelebbi rokonát az Ikarus 412-est sem. Közvetlen elődjétől, az Ikarus 481-től eltérően már a DAF legújabb, már kifejezetten alacsony padlós járművekhez tervezett, SB 220 ULF típusú alvázát kapta, így a mérnököknek nem kellett trükköznie az alacsony padló kialakításával. Azonban megrendelői kérésre megtartották a 481-es alacsony belépésű konstrukcióját. Emellett a 489-es már a kor elvárásainak megfelelően 2550 mm-es szélességgel készült. A jármű főtervezője Légrádi László volt, míg a teljesen egyedi és időtálló formaterv Fodor Lóránt keze munkáját dicséri.[2]
A Polaris, a 400-as típuscsalád többi tagjánál sokkal letisztultabb, kiforrottabb és kidolgozottabb jármű volt, amely megfelelt a kor elvárásainak és fel tudta volna venni a versenyt a többi nyugati gyártó hasonló kategóriájú járműveivel.[4] Azonban az Ikarus rossz anyagi helyzete, illetve az Irisbus politikája a magyar céggel szemben végül nem tette lehetővé az Ikarus 489-es nagy sorozatban való gyártását, így a típusból csak 11 db készülhetett.[2]
Az Egyesült Királyságban 2017-re mind a 11 járművet selejtezték, azonban a Közlekedési Múzeum megvásárolta az egyik példányt és felújításra, megőrzésre hazaszállíttatta azt.[4]
Jegyzetek
- ↑ Ikarus 489. delpestibusz.info. [2011. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 19.)
- ↑ a b c Gerlei Tamás, Kukla László, dr. Lovász György: Az Ikarus évszázados története. Budapest: Maróti Könyvkereskedés és Könyvkiadó Kft. 2008. 294. o. ISBN 9789639005853
- ↑ A mai Ikarusunk az Ikarusbus Ikarus 489 Polaris típusú autóbusza. www.facebook.com/eagbus. (Hozzáférés: 2018. június 19.)
- ↑ a b Megmentette a Közlekedési Múzeum az egyik utolsó Ikarust. omnibusz.blog.hu. (Hozzáférés: 2018. június 19.)
