Iraki rigótimália
Iraki rigótimália | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() | ||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Turdoides altirostris (Hartert, 1909) | ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
![]() A Wikifajok tartalmaz Iraki rigótimália témájú rendszertani információt. |
Az iraki rigótimália (Turdoides altirostris) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a Leiothrichidae családjába tartozó faj.[1]
Rendszerezése
A fajt Ernst Hartert német ornitológus írta le 1909-ben, a Crateropus nembe Crateropus caudatus altirostris néven.[2] Egyes szervezetek az Argya nembe sorolják Argya altirostris néven.[3]
Előfordulása
Délnyugat-Ázsiában, Irán, Irak, Szíria és Törökország területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi száraz cserjések és vizes környezet, valamint ültetvények és szántóföldek. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
Testhossza 20-24 centiméter, átlagos testtömege 33 gramm.[2]
Életmódja
Gerinctelenekkel, főként rovarokkal és pókokkal táplálkozik.[2]
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe nem nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. szeptember 6.)
- ↑ a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. szeptember 6.)
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. szeptember 6.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. szeptember 6.)
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2018. február 4.)
További információk