Jódsav

Jódsav
Kémiai azonosítók
CAS-szám	7782-68-5
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	HIO3
Moláris tömeg	175,91 g/mol
Megjelenés	fehér színű, szilárd
Sűrűség	4,63 g/cm³, szilárd
Olvadáspont	110 °C
Oldhatóság (vízben)	nagyon jó
Savasság (pKa)	0,78[1]
Veszélyek
EU osztályozás	Maró (C), Oxidáló (O)[2]
R mondatok	R8, R34[2]
S mondatok	S17, S26, S36/37/39, S45[2]
Rokon vegyületek
Azonos kation	hidrogén-jodid perjódsav
Azonos anion	Kálium-jodát
Rokon oxosavak	klórsav brómsav
Rokon vegyületek	jód-pentoxid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A jódsav egy szervetlen sav, a képlete HIO₃ A szerkezete a klórsavéval és a brómsavéval analóg. Stabilabb, mint a klórsav vagy a brómsav. Szobahőmérsékleten színtelen, kristályos vegyület, vízben jól oldódik. Higroszkópos. A sói a jodátok. A jódsav lehet hidrogénkötéssel összekapcsolódó dimer is, ennek képlete H₂I₂O₆.

Kémiai tulajdonságai

A jódsav pK_s-ének értéke 0,78, tehát a jódsav erős sav. Oxidáló tulajdonságú. A hidrogén-jodiddal reakcióba lép, elemi jód képződik.

${\displaystyle \mathrm {HIO_{3}+5\ HI\rightarrow 3\ I_{2}+3\ H_{2}O} }$

Hevítés hatására 200 °C-on elbomlik, ekkor dijód-pentoxid (I₂O₅) keletkezik.

${\displaystyle \mathrm {2\ HIO_{3}\rightarrow I_{2}O_{5}+H_{2}O} }$

Előállítása

A jódsav elemi jódból állítható elő erős oxidálószerek (például salétromsav, klór) segítségével.

${\displaystyle \mathrm {3\ I_{2}+10\ HNO_{3}\rightarrow 6\ HIO_{3}+10\ NO+2\ H_{2}O} }$

${\displaystyle \mathrm {I_{2}+5\ Cl_{2}+6\ H_{2}O\rightarrow 2\ HIO_{3}+10\ HCl} }$

A dijód-pentoxidnak, a jódsav savanhidridjének a vízben oldásakor is jódsav keletkezik.

A jodátok

A jodátok a jódsav sói. Közülük az alkálifémek jodátjai vízben jól, az alkáliföldfémek jodátjai és az ezüst-jodát vízben rosszul oldódik. A jodátok középerős oxidálószerek. A jódsavnak léteznek savanyú sói is, ilyen például a kálium-hidrogén-jodát (KH(IO₃)₂). A hidrogén-jodátok létezése arra utal, hogy a jódsav dimer jellegű is lehet. Az alkálifémek jodátjait a laboratóriumokban használják oxidálóanyagként.

Brómsav^[3]

Egybázisú sav; szerkezete analóg a jódsavéval. A bróm egyik oxisava. Általában színtelen (ritkábban sárgás) színű folyadék, melynek sóit bromátoknak nevezzük, hevítve oxigént fejlesztenek. Oxidálószerként használják. Könnyen bomlik, ezért csak vizes oldatban stabil. Korrozív hatású (C).

Klórsav^[4]

Molekulaképlete HClO₃. Jellemzői a sósavhoz hasonlóak, de a klórsav gyengébb.

Források

• Nyilasi János: Szervetlen kémia. Gondolat kiadó, 1975.
• Bodor Endre: Szervetlen kémia I. Tankönyvkiadó, Budapest, 1983.
• kampf.index.hu/compounds.htm
• vilaglex.hu/Kemia/Html/Bromsav.htm

Hivatkozások