Jahja esz-Szinvár

Jahja esz-Szinvár
A Hamász vezetője a Gázai övezetben
Hivatali idő
2017. február 13. – 2024. október 16.
ElődIszmáíl Hanije
Katonai pályafutása
Csatái
Született1962. október 29.[1]
Han Júnisz, Gázai övezet
Elhunyt2024. október 16. (61 évesen)
Rafah, Gázai övezet, Palesztina
PártHamász
Foglalkozáspolitikus
IskoláiGázai Iszlám Egyetem (arabisztika, BA)[2]
Halál okalőtt seb
Vallásiszlám
A Wikimédia Commons tartalmaz Jahja esz-Szinvár témájú médiaállományokat.

Jahja esz-Szinvár (arabul: يحيى السنوار; Han Júnisz, Gázai övezet, 1962. október 29. – Rafah, Gázai övezet, 2024. október 16.)[3] a Hamász, teljes nevén Harakat al-Mukávama al-Iszlámijja (arabul: حركة المقاومة الاسلامية, tudományos átírással: Ḥarakat al-Muqāwama al-Islāmiyya, ’Iszlám Ellenállási Mozgalom’) palesztin iszlamista politikai és fegyveres ellenállási szervezet vezetője volt a Gázai övezetben, 2017 februárjában vette át Iszmáíl Hanijétől a vezetést.[4] A Hamász biztonsági apparátusának egyik társalapítója,[5] és a Hamász második legtöbb befolyással rendelkező embere volt.[6]

2024. május 20-án a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze, Karim Khan háborús bűnök és emberiesség elleni bűncselekmények elkövetésének megalapozott gyanúja miatt elfogatóparancs kiadását kérte a Hamász három vezetője, Iszmáíl Hanije, Mohammed Deif és Jahja esz-Szinvár, valamint Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök és Joáv Galant izraeli védelmi miniszter ellen.[7][8]

2024. október 16-án a Gázai övezet déli részén, Rafahban, az izraeli haderő megölte.[9][10]

Korai évek

Szinvár a Hán Júnisz-i menekülttáborban született 1962-ben, a Gázai övezetben, egy Askelónból az 1948-as palesztin exodus során elmenekült család gyermekeként.[11][12] Szinvár fiatalkorát is ott töltötte. Tanulmányait a Gázai Iszlám Egyetemen végezte, ahol arabisztika szakon szerzett alapdiplomát.[13]

Politikai pályája

Sinwart az izraeli hatóságok először 1982-ben tartóztatták le felforgató tevékenységért, és két évet töltött a Far'a fogolytáborban. 1985-ben ismét letartóztatták.[14]

A Hamásznak annak 1987-es megalakulása óta tagja volt.[12]

Az első intifáda során 1989-ben megszervezte és embereivel kivitelezte két izraeli katona és négy, kollaboránsnak tartott palesztin foglyul ejtését és kivégzését. Izrael ezt követően négy életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte, amelyből 22 évet töltött le.[15]

2006-ban a Hamász foglyul ejtette Gilad Shalitot, az izraeli hadsereg katonáját, akinek szabadságáért cserébe Izrael kormánya végül több, mint 1000 palesztin rab szabadon bocsátására kényszerült.[16] E 2011-es fogolycsere során szabadult ki Szinvár is.[12]

2017-ben négy évre a Hamász gázai vezetőjévé választották. 2018-ban Szinvár bejelentette, hogy a Hamász támogatóként beállt a Visszatérés nagy menete tüntetéssorozata mögé.[17] 2021-ben újabb négy évre a Hamász gázai vezetőjévé választották.[18] 2021. május 15-én Izrael bombatámadást intézett Szinvár lakóháza ellen.[19]

2015 szeptemberében az Egyesült Államok kormánya terroristának minősítette Szinvárt.[5] A Hamászt és az Izz ad-Dín al-Kasszám Brigádokat pedig az Egyesült Államok, az Európai Unió és más országok és szervezetek is terrorista szervezetnek minősítették.[forrás?]

Izraeli kormány- és katonai körök őt tartották a 2023-as Izrael–Hamász-háborút kirobbantó 2023. október hetedikei, a Gázai övezetben működő palesztin fegyveres szervezetek izraeli célpontok ellen indított váratlan terrortámadás egyik főszervezőjének.[12]

Halála

Szinvár 2024. október 16-án a Gázai övezet déli részén, Rafahban, az izraeli haderőkkel vívott tűzharcban lelte halálát.[9][12] Október 18-án Khalil al-Hajja, a Hamász gázai vezetője megerősítette Szinvár halálát. Kijelentette azonban azt is, hogy a Gázai övezetben őrzött izraeli foglyok mindaddig nem lesznek szabadok, míg Izrael fel nem hagy a Gázai övezet elleni támadásaival és ki nem vonja onnan haderejét.[12][20][21][22][23]

Jegyzetek

  1. ↑ The Washington Post (angol nyelven). Fred Ryan, 2024. október 17. (Hozzáférés: 2024. október 17.)
  2. ↑ BBC News Online (angol nyelven), 2024. október 17. (Hozzáférés: 2024. október 19.)
  3. ↑ Israel air strikes kill 42 Palestinians, rockets fired from Gaza. Reuters, 2021. május 15.
  4. ↑ Balousha. „Hamas names hard-liner as its new political leader in Gaza”, The Washington Post, 2017. február 13.. [2017. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  5. ↑ a b Terrorist Designations of Yahya Sinwar, Rawhi Mushtaha, and Muhammed Deif. United States Department of State, 2015. szeptember 8.
  6. ↑ „The Palestinians try to reconcile”, The Economist, 2017. október 5. 
  7. ↑ „International Criminal Court Prosecutor Requests Warrants for Netanyahu and Hamas Leaders”, The New York Times, 2024. május 20. (Hozzáférés: 2024. május 21.) 
  8. ↑ Statement of ICC Prosecutor Karim A.A. Khan KC: Applications for arrest warrants in the situation in the State of Palestine. www.icc-cpi.int , 2024. május 20. (Hozzáférés: 2024. május 21.)
  9. ↑ a b Israeli soldiers were not specifically searching for Sinwar when he was killed (angol nyelven). Associated Press , 2024. október 17. (Hozzáférés: 2024. október 18.)
  10. ↑ Molnár, Gergő: Izrael közölte: megölték a Hamász első számú vezetőjét (magyar nyelven). index.hu, 2024. október 17. (Hozzáférés: 2024. október 18.)
  11. ↑ Yahya Sinwar (angol nyelven). Britannica , 2024. január 28. [2024. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. február 1.)
  12. ↑ a b c d e f Hamas confirms leader Yahya Sinwar killed in combat in Gaza by Israeli army (angol nyelven). www.aljazeera.com, 2024. október 18. (Hozzáférés: 2024. október 19.)
  13. ↑ „Who is the Hamas leader in Gaza, Yahya Sinwar?”, BBC News, 2023. november 21.. [2024. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2024. február 1.) (brit angol nyelvű) 
  14. ↑ Who was Yahya Sinwar, the last Hamas leader standing?. www.thejc.com , 2024. október 17. (Hozzáférés: 2024. október 21.)
  15. ↑ Beaumont. „Hamas elects hardliner Yahya Sinwar as its Gaza Strip chief”, The Guardian, 2017. február 13.. [2017. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  16. ↑ Israeli hostage crisis in Hamas-ruled Gaza becomes a political trap for Netanyahu (angol nyelven). AP News, 2023. október 8. (Hozzáférés: 2023. október 9.)
  17. ↑ „The leader of Hamas in Gaza is the most influential man in Palestine”, The Economist, 2018. május 26. 
  18. ↑ Al-Mughrabi, Nidal. „Sinwar re-elected as Hamas chief in Gaza”, Reuters, 2021. március 10. 
  19. ↑ Gross, Judah Ari. „Home of Hamas leader in Gaza said hit by Israeli strike”, The Times of Israel, 2021. május 16.. [2023. november 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2024. március 28.) 
  20. ↑ Sinwar, mastermind of Oct. 7 attacks, was long sought by Israeli forces (angol nyelven). NBC News, 2024. október 17. (Hozzáférés: 2024. október 17.)
  21. ↑ Hubbard, Ben: Yahya Sinwar, Leader of Hamas in Gaza, Is Dead (angol nyelven). New York Times , 2024. október 17. (Hozzáférés: 2024. október 17.)
  22. ↑ Izraeli katonák végeztek Jahjá Szinvárral, a Hamász vezetőjével (magyar nyelven). telex, 2024. október 17. (Hozzáférés: 2024. október 17.)
  23. ↑ Adler, Mersiha Gadzo,Nils: Hamas says Sinwar killed in combat, won’t free captives without ceasefire (angol nyelven). Al Jazeera. (Hozzáférés: 2024. október 18.)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Yahya Sinwar című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.