Jar

Jar (Яр)
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyUdmurtföld
JárásJari
Irányítószám427500
Körzethívószám34157
Népesség
Teljes népesség5511 fő (2021)
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
é. sz. 58° 14′ 47″, k. h. 52° 06′ 25″58.246389°N 52.106944°EKoordináták: é. sz. 58° 14′ 47″, k. h. 52° 06′ 25″58.246389°N 52.106944°E
Jar (Udmurtföld)
Jar
Jar
Pozíció Udmurtföld térképén
Jar weboldala

Jar (oroszul: Яр) település Oroszországban, Udmurtföldön, a Jari járás székhelye.

Lakossága: 6596 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[1]

Fekvése

Udmurtföld északnyugati részén, a Csepca bal partján terül el. Távolsága a legközelebbi várostól, Glazovtól kb. 40 km. Vasúti csomópont a Kirov–Perm közötti vasúti fővonalon. Innen indul ki a Kirovi terület északkeleti vidékére (Omutnyinszk–Kirsz–Lesznoj felé) vezető szárnyvonal.

Története

1895-ben II. Miklós orosz cár elrendelte a Kotlasz–Perm közötti vasútvonal megépítését. A Vjatka (a mai Kirov) és Glazov közötti szakaszon 1898 őszén indult meg a forgalom. Ez az időpont tekinthető Jar vasútállomás (mint lakott hely) alapítási évének. Nevét a másfél km-re lévő azonos nevű faluról kapta. 1932-ben ide helyezték át a járási székhelyet (Ukan faluból), 1938-ban városi jellegű településnek nyilvánították.

Az 1930-as években fektették le a Jarból észak felé vezető szárnyvonalat. Végpontjánál, Lesznoj állomás mellett épült ki 1938-ban a Gulag rendszeréhez tartozó Vjatlag (vjatkai lágerek) központi telephelye. A táborok foglyai főként fakitermelést végeztek, a kitermelt fát Jaron át vasúton szállították a világháború idején haditermelésre átállított üzemeknek.

Népessége

  • 1959-ben 4 917 lakosa volt.
  • 1970-ben 5 261 lakosa volt.
  • 1979-ben 6 381 lakosa volt.
  • 1989-ben 6 917 lakosa volt.
  • 2002-ben 7 202 lakosa volt.
  • 2010-ben 6 596 lakosa volt, melynek 54,9%-a udmurt, 39,1%-a orosz, 1,1%-a tatár.

Gazdasága

1946-ban a településen fafeldolgozó üzem létesült (Szaharlesz), ahol többek között tűlevelekből takarmány-adalékot, jegenyefenyőből olajat készítettek. Többszöri névváltozás és profilváltás után 2004-ben Leszozavod ARTA (kft) néven folytatta tevékenységét. Az 1978-ban alapított téglagyárat 1994-ben a vasút „vette át” és termékeit a vasútvonal menti létesítmények építésénél használta.

A település legrégibb iparvállalata az 1931-ben létesített kis lenfeldolgozóból nőtt ki. A gyárat 1958-ban kezdték építeni és 1961 végén avatták fel. A textilipar válsága valószínűleg itt is erősen éreztette hatását, de a gyár 2007-ben – a megrendelésektől függően – még működött.

Jegyzetek

  1. ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 5.)

Források