Jaruge

Jaruge
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
községPrijedor
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 52
Népesség
Teljes népesség276 fő (2013)[1]
Népsűrűség25,8 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület10,69 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 59′ 52″, k. h. 16° 48′ 33″44.997800°N 16.809200°EKoordináták: é. sz. 44° 59′ 52″, k. h. 16° 48′ 33″44.997800°N 16.809200°E

Jaruge (szerbül: Јаруге), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.

Fekvése

Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, a Potkozarje területén, Banja Lukától légvonalban 38, közúton 47 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 8, közúton 10 km-re keletre, 190 – 300 méteres tengerszint feletti magasságban, a Kozara-hegység délnyugati lábánál fekszik. Több, kis település tartozik hozzá.

Népessége

Nemzetiségi csoport Népesség
1991[3]
Népesség
2013[3]
Szerb 163 152
Bosnyák 113 103
Horvát 19 4
Jugoszláv 18 0
Egyéb 13 17
Összesen 326 276

Története

A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. Az évszázados oszmán uralom 1878. szeptember 6-án ért véget, amikor osztrák-magyar csapatok vonultak be Kozaracra és a szomszédos Prijedorra. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prijedori járáshoz és Kozarac községhez tartozó településnek 67 háztartása, 455 ortodox szerb és 21 római katolikus lakosa volt.[4] 1910-ben a Kozaraci járáshoz és Kozarac községhez tartozó településen 116 háztartást, 556 ortodox szerb, 113 római katolikus és 16 görög katolikus lakost találtak.[5]

A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháborúban a Jugoszláv Népi Felszabadító Hadsereg itteni 37 harcosa és 70 civil halt meg. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része, 1963-ig Kozarac községhez tartozott. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.

Gazdaság

A lakosság főként mezőgazdasággal foglalkozik.

Jegyzetek

  1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
  2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
  3. a b Popis 2013 u BiH – Prijedor (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  4. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 53. o.
  5. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 198. o.

További információk